Nigéria olaja - A második műszak

  • Durica Kati
  • 2009. február 19.

Külpol

Éjszaka megfúrják a multik kőolajvezetékeit, az árut uszályokkal elszállítják, és fegyverekre, kábítószerre cserélik - ilyenek a hétköznapok a Niger-deltában. A dzsungelt átszelő csővezeték elleni támadásokat gyakorlatilag lehetetlen megelőzni. A gengszterek élelmet, ruhát és fegyvereket kínálnak a munkanélküli fiataloknak az elvégzett piszkos munkáért - sok gyerek is kapható rá; a helyi szemlélet szerint az a férfi, aki elbírja a fegyvert és ölt is már vele (embert). Durica Kati

Éjszaka megfúrják a multik kőolajvezetékeit, az árut uszályokkal elszállítják, és fegyverekre, kábítószerre cserélik - ilyenek a hétköznapok a Niger-deltában. A dzsungelt átszelő csővezeték elleni támadásokat gyakorlatilag lehetetlen megelőzni. A gengszterek élelmet, ruhát és fegyvereket kínálnak a munkanélküli fiataloknak az elvégzett piszkos munkáért - sok gyerek is kapható rá; a helyi szemlélet szerint az a férfi, aki elbírja a fegyvert és ölt is már vele (embert).

*

Nigéria elnöke, Umaru Musa Yar'Adua azt mondja, ez véres olaj, olyan, mint a Sierra Leone-i gyémántok, ráadásul korrupciót, erőszakot szül, és háborút provokálhat. Nigériában szinte havi rendszerességgel robbantanak kőolajvezetéket, s még ideológia is van hozzá: a nemzetközi olajvállalatok kizsákmányolják a vidéket.

A 140 milliós Nigéria a legnagyobb fekete ország a világon: 1960-ban vált függetlenné Nagy-Britanniától, a 70-es évek boomja óta pedig a világ nyolcadik legnagyobb olajexportőre (és az USA egyik legfőbb beszállítója) - a delta dollármilliókat termel. Ennek ellenére Nigéria távolról sem hasonlít Dubai vagy más olajban gazdag régiók sikertörténeteire; természeti kincsei ellenére a lakosság nyomorog.

Az első olajkutakat 1970-ben fúrták, ezt követően tárt karokkal vártak bármiféle befektetőt, számtalan új munkahelyre számítván. De a külföldi tőkésnek sem szándékában, sem érdekében nem állt hozzásegíteni Nigériát ahhoz, hogy a nyersanyagait maga dolgozza fel, hiszen megvoltak a feldolgozói és munkásai. Mindeközben az országban egyre nőtt a korrupció, és csupán a szűk vezetői réteg húzott (kapitális) hasznot a nigériai gazdaság és a lakosság sérelmére. Az egész olajhistória voltaképpen betett az országnak, a mezőgazdasági termelés visszaesett, csak nőtt a munkanélküliség, s padlóra került a gazdaság, miközben az olajkitermelésben vígan dolgoztak - a külföldiek.

A lakosság elégedetlensége feltartóztathatatlanul növekedett, mindennaposak voltak a tüntetések, sorra alakultak a gengszterbandák. Mindez arra kényszerítette a Nigériában működő olajtársaságokat, hogy csökkentsék termelésüket, amely jelenleg is csak háromnegyedes kapacitással működik. A lopott olaj miatt dollármilliárdok úsznak el. A deltánál sokan érzik úgy, hogy becsapták őket. A vezetékekből szivárgó olaj megmérgezte a talajt és a vizet, tömegeknek kellett felhagyniuk a tradicionális halászattal, hiszen kihaltak a halak (is).

Nyomorbér

A legszervezettebb militáns csoport, a Niger-delta Felszabadításáért Mozgalom (MEND) 2006 eleje óta harcol az olajból húzható nagyobb részesedésért. Azt mondják, míga csöveken tonnaszám dől a "fekete arany", a helyiek több mint 70 százaléka napi egy dollár alatti összegből él. A MEND szerint a kormány és a "Nyugat" lopja ki a nép szemét, de az ő céljuk mégsem az idegenek megkárosítása, pusztán annyi, hogy több jusson a nigériaiaknak. "Tanácsoljuk az olajcégeknek, ne is fáradozzanak a vezetékek kijavításával, pár napra úgysem érdemes" - jelentik be minden robbantás után a BBC és CNN kamerái előtt gépfegyverekkel hadonászó lázadók.

A térség másik csoportja a Niger Delta Vigilante (NDV). Vezérük, Ateke Tom otthonánál olyan illegális vezetékre bukkantak, amely egyenesen a finomítóból vezette a házáig a nyersolajat (biztos kimérve árusította). A bokrokkal benőtt csövet 2007-ben fedezte fel a nigériai hadsereg, miután behatolt az NDV búvóhelyére. E támaszpontot a nigériai média nemes közvetlenséggel csak Gonosz Erdőnek nevezi.

A bandavezér szóvivője szerint - mert a nigériai gengszterek hülyén is néznének ki szóvivő nélkül - a hadsereg "a vipera farkával babrált", amikor lecsapott az ember- és bankrablás, kalózkodás és olajlopás miatt keresett Atekére, aki azonmód teátrális bosszút ígért válaszul.

A felmérések szerint több tucat egyéb, jól felszerelt lázadó alakulat van még a térségben - a legmagasabb szintű helyi politikusok támogatását élvezve. A szervezett és kevésbé szervezett csapatok néha egymás ellen, néha együtt a hadsereg és a "kizsákmányoló multik" ellen harcolnak - a dolgozók egy része a hivatalos műszak után a lázadóknál kezdi második műszakját. Ennek ellenére az állandó harc rettegésben tartja a helyieket. A delta fővárosa, Port Harcour háborús övezet, a fiatalok gépfegyverrel sétálgatnak, csúcstechnológiával felszerelt kalózok zavarják a vizet, mindennaposak a tüntetések, nem működnek az iskolák, a kórházak, és aki dolgozik, nyomorbért kap.

A kilátástalan helyzetben a G8-ak tavalyi találkozóján Yar'Adua a Nyugat segítségét kérte. Hiszen a nigériai kormánynak nagyon is érdeke a biztonságos Niger-delta, miután a szabotázsakciók mindennap milliókat húznak ki a vezetés zsebéből. Bár ha onnan nézzük, hogy ebből a pénzből szinte semmi sem jut vissza a régióba, akkor a deltában élőknek tulajdonképpen édesmindegy ez is.

Jóindulat

Gordon Brown brit miniszterelnök katonai erők kiképzésére tett ígéretet Yar'Aduának. Cél a helyi bandák féken tartása lenne, az olajtermelés stabilizálása és az export növelése, mert Nigéria 2010-ben már négymillió hordót akar felszínre hozni naponta. Ma "hivatalosan" napi 2,3 millió hordó olajat termel ki, ám a gyakorlatban ez - a nigériai olajügyi miniszter szerint - nem haladja meg az 1,8 millió hordót. A kiesésért kifejezetten a fegyveresek felelősek.

Anglia tehát segítene, az azonban, hogy pontosan hogyan is, és az jót tenne-e a Nigériában kialakult helyzetnek, még kérdéses, ahogy az is, hogy pontosan mi a célja a szigetországnak e nagy jóindulattal. Egyesek szerint az olajár szabályozása, mások azt feltételezik, hogy a nigériai olaj megszerzésére is irányulhat a segítőkészség. A delta ügyét azonban nem nemzetközileg vagy katonailag kell megoldani - vélik nigériai újságírók és aktivisták; szerintük mindez távolról sem katonai probléma, hanem a helyi kormány hatásköre: a delta embereinek munka, a régiónak fejlesztés kell, nem pedig még több katona.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.