Orbán: csak jövőre szavaz a svédek és a finnek NATO-csatlakozásáról az Országgyűlés

  • 2022. november 24.

Külpol

Ezt a V4-találkozó után, a sajtótájékoztatón jelentette be a miniszterelnök.

2023 első parlamenti ülésén szavaznak Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról – jelentette be Orbán Viktor csütörtök délután Kassán, a V4-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón – írja a Napunk szlovákiai magyar portál nyomán a 24.hu. Korábban a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki úgy nyilatkozott, hogy a csúcson majd megsürgetik Orbánt, hogy gyorsan ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A magyar kormány korábban többször állította, hogy ezt még az idei üléseken szeretnék megtenni, de úgy látszik, ez mégsem így lesz.

 
Orbán Viktor kormányfő a visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján tartott közös sajtótájékoztatón 2022. november 24-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

Orbán úgy fogalmazott: "A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig", és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást. Valójában a NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket: Magyarország mellett csak Törökország nem ratifikálta még a két észak-európai ország csatlakozási kérelmét, pedig az MSZP már októberben napirendre tűzte a kérdést.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.