Orbán miatt nem működik a V4 a cseh külügyminiszter szerint

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 4.

Külpol

Csehországban szombaton tüntettek a kormány ellen, a politikusok vitája pedig a magyar miniszterelnök prágai befolyásáról is szól.

Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása miatt romlott meg a kapcsolat a visegrádi együttműködés országainak vezetői között – állapította meg Jan Lipavsky cseh külügyminiszter az Idnes című lap cikke szerint.

A nyilatkozatot a hvg.hu idézi.

A cseh diplomácia vezetője emlékeztetett, hogy amikor a magyar kormányfő Prágában járt, egy helyi szélsőjobboldali politikussal fényképezkedett, és ez jól jellemzi a mai magyar kormány politikáját.

Jan Lipavsky ezzel visszavágott egy kritikára.

A korábbi cseh kormányfő, Andrej Babiš ugyanis a parlamentben azt mondta, a jelenlegi, Petr Fiala vezette cseh kormány feloszlatta a V4-együttműködést. Lipavsky szerint viszont az a helyzet, hogy Andrej Babis miniszterelnöksége idején Csehországot Budapestről irányították, pedig a cseheknek nincs szükségük arra, hogy Orbán vezesse őket. 

 

Prágában pénteken ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen, de nem kapott elég szavazatot. Szombaton  mintegy hetvenezren tüntettek a jelenlegi kormány lemondását követelve, az energiaválság és az infláció miatt.

A Telex írása szerint eddig ez volt a Petr Fiala vezette ötpárti jobboldali kormány ellen a legnagyobb megmozdulás nyolc hónapja, amióta hivatalba lépett. A demonstrálók azt követelték, az ország legyen katonailag semleges, szabaduljon meg a külföldi függőségtől, és a kormány maga kössön szerződést a gázszállításról, Oroszországgal is.  A szónokok szerint a Fiala-kormány gazdaságpolitikája elhibázott, és nem védi eléggé a csehek érdekeit.

Petr Fiala úgy látta, a szombati tüntetést oroszbarát, szélsőséges nézetű politikai erők hívták össze, de „mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani és tüntetni. Szerintem ezek az események nincsenek összhangban Csehország és lakossága érdekeivel.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.