Orbán Viktor Szerbiában: "Nekünk, vidékieknek az a dolgunk, hogy az ország, a föld meg legyen művelve"

Külpol

Újrakinevezése után a miniszterelnök első útja Szerbiába vezetett. Lázár János is elkísérte.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Szerbiába utazott, ahol Aleksandar Vučić szerb államfővel közösen megnyitja a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Hozzátette: a magyar kormányzati küldöttség tagja Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.

A megynyitón túl Orbán Viktor és Aleksandar Vučić kétoldalú tárgyalást is folytatnak egymással Újvidéken.

Vučić a megnyitó alkalmával arról beszélt, hogy látványos mértékben javult Magyarország és Szerbia kapcsolata az utóbbi években.

A szerb elnök kifejtette, amennyiben az ukrajnai háború miatt kialakult válság során Magyarországnak bármire szüksége lenne, Szerbia készen áll arra, hogy segítsen szomszédjának, és ez fordítva is így van. A következő, várhatóan válságos időszakról azt mondta, Orbán Viktorral arról tárgyalt a vásár megnyitója előtt, hogyan lehetne túlélni ezt a válságot, és hogyan lehetne egymás segítségére a két ország.

Közölte, ha nem ér véget az ukrajnai háború, a világ egynegyede komoly élelmezési gondokkal fog küzdeni. "Ezért fontos, hogy az energiahordozókat és az élelmiszereket is bebiztosítsuk saját magunk számára", mondta, hozzátéve, hogy Szerbia jelentős mennyiségű energiahordozót kíván beszerezni, ám az országnak nincsenek tárolókapacitásai,

a magyar miniszterelnök pedig ígéretet tett arra, hogy Szerbia használhatja a magyar tározókat is.

Aleksandar Vučić arra is rámutatott, hogy olyan jó kapcsolatot, mint Magyarországgal, csak kevés állammal ápol Szerbia, talán csak azokkal, akik a Nyitott Balkán kezdeményezésben részt vesznek, vagyis néhány szomszédos országgal. Kiemelte, néhány nappal ezelőtt Brüsszelben is Szerbia érdekeit képviselte a magyar külgazdasági és külügyminiszter, ami arról tanúskodik, hogy Magyarország mindig és mindenhol Szerbia mellett áll.

Orbán Viktor beszédében szintén kifejtette: Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, "ez a két ország biztonságban van, legyen szó gázról, vagy éppen élelmiszeripari termékekről".

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország nem fogad el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek gazdaságilag ésszerűtlenek, és amelyek olyan áremelkedést jelentenének, hogy lehetetlenné tennék a teljes mezőgazdasági kapacitás kihasználását. "Magyarország egy tízmilliós ország, de ha jól gazdálkodnak, húszmillió embert tudnak élelemmel ellátni" – mondta.

Közölte: de ehhez az kell, hogy

"mindenfajta átgondolatlan intézkedésekkel, olyan szankciókkal Oroszország ellen, amelyek tönkreteszik a magyar gazdálkodást, egy atombombával érnek föl, ezekkel nem szabad megterhelni a magyar gazdaságot".

Szerinte ugyanis ebben az esetben nemcsak Magyarországot nem tudják ellátni, de nem tudják ellátni azokat sem, akik később "migránsként jelennek meg a határainkon".

A politika fontos, a háborút sem lehet figyelmen kívül hagyni, de a gazdaságban most ésszerű döntésekre van szükség, "mert egyébként nagy baj lesz", és nem is Szerbiában és Magyarországon, hanem a világ más részein – mondta.

Arról is beszélt, hogy fontos törvény: ha van föld, akkor azt meg kell művelni, "föld műveletlenül nem maradhat, a gyümölcsös ápolatlanul nem maradhat, a munkát mindig el kell végezni". Azt kívánta a vásáron megjelenteknek, hogy ezt az ősi törvényt sose hagyják figyelmen kívül, mert "nekünk, vidékieknek az a dolgunk, hogy az ország, a föld meg legyen művelve".

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.