„Nyilván nem azért mondta 2015-ben, hogy jobban érzi magát Asztanában, mint Brüsszelben, mert ott finomabb a sör. Tetszik neki az egyszemélyi, családi modell” – mondta a múlt heti Magyar Narancsban megjelent interjúban Jeszenszky Géza, az Orbán-kormány volt nagykövete, egykori külügyminiszter arról, hogy a miniszterelnök miért fordul meg olyan gyakran a közép-ázsiai posztszovjet államokban.
Pár nappal az interjú megjelenése után utazott el Orbán Viktor a 3. Nomád Világjátékokra Kirgizisztánban. A kormányfő lényegében meghosszabbítva nyári szabadságát több napot tartózkodott a térségben, részt vett a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának ülésén, ahol többek között Recep Tayyip Erdoğan török államfő régi barátjaként karolta át.
Orbán Kirgizisztánban: a magyar miniszterelnök a leghírhedtebb autokratákkal fog parolázni
A Nomád Világjátékokra utazik a kormányfő, ahol autokratákkal nézi majd a versenyeket. De mi ez az esemény? Lóról nyilazás, szkanderezés, mongol boksz, lovas verekedősport – többek között ilyen versenyszámokat nézhet a hétvégén Orbán Viktor Kirgizisztánban, ahol megkezdődik a negyedik Nomád Világjátékok.
A miniszterelnök láthatóan nagyon jól érezte magát a közép-ázsiai találkozón. A magyar kormányfő kint tartózkodása alatt olyan autokratikus keleti vezetőkkel találkozott, mint Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdoğan török, Savkat Mirzijojev üzbég és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára.
Fotó: MTI
Csak üzlet?
Szinte mindegyikükről elmondható, hogy illiberális rendszert épített ki. Az ellenzéket és a sajtót elnyomják, kézi vezérléssel irányítják az országot, hosszú ideje őrzik pozíciójukat, és a családjukon keresztül jelentős vagyont halmoztak fel. Családtagjaik óriáscégek élén állnak, esetleg államigazgatási posztokat töltenek be.
Ugyanakkor a magyarnarancs.hu-nak több fideszes forrás hangsúlyozta, semmi személyes, csak üzlet: Orbánnak tetszik, ahogy ezek az országok lavíroznak Kína, Oroszország és a Nyugat között. Abban reménykedik, hogy a jelentős szénhidrogén-tartalékkal, fejlődő gazdasággal bíró országok befektetnek majd Magyarországon is.
A magyar miniszterelnök egyik tanácsadója elismerte, Orbán nem hisz az intézményekben, sokkal inkább a személyes kapcsolatokban, a zárt, hozzá kötődő elit kiépítésén dolgozik, és ez valóban sokban hasonlít a közép-ázsiai „törzsi” modellhez.
Érdemes megvizsgálni tehát, hogyan működnek ezek az „egyszemélyes, családi modellek”.
A dúsgazdag szultán
2,3-2,5 milliárd dollárra taksálják a nyugati gazdasági lapok a Nazarbajev család vagyonát. Ezt a rengeteg pénzt Nurszultán Nazarbajev 27 éves uralma alatt gyűjtögette a família. A kazah elnököt 1991-ben választották először meg a posztra, azóta törvényt is módosítottak, hogy addig maradhasson hatalmon, amíg csak akar.
| ||
A 2007-es jogszabály értelmében még ahhoz is joga van, hogy ő jelölje ki utódját, mentelmi jog védi, vétójoga van a törvényhozásban. Mára szinte teljesen elhallgattatta az ellenzéki médiát, médiumokat záratott be. Kazahsztán jelenleg a 141. helyen áll a globális demokrácialistán (csak 26 hellyel áll előbbre, mint Észak-Korea).
A sztyeppék farkasa – Barátunk, Nurszultán Nazarbajev
A Kazahsztánt negyed évszázada irányító Nurszultán Nazarbajev tipikus posztszovjet vezetői életutat mondhat magáénak. Honnan jött az elnök, és hová tart országa?
Pedig Nazarbajev reformerként kezdte, legalábbis a Szovjetunió széthullásakor előbb Gorbacsov, majd Borisz Jelcin oldalára állt az ókommunistákkal szemben. Mára már nem áll távol tőle a személyi kultusz, a 2010 óta a fővárosban működő egyetem is az ő nevét viseli. Erre az intézményre rengeteg pénzt költenek, többek között biotechnikát, robotikát, IT-t tanítanak és kutatnak, fejlesztenek.
| ||
Ami Asztanát illeti: 1997 óta egy hipermodern város nőtt ki szinte a semmiből felhőkarcolókkal, pezsgő gazdasági élettel. Kétségtelen, a Nazarbajev-rezsim rengeteg pénzt öl a gazdaság fejlesztésébe, és ebből persze sokat profitál a család is.
| ||
Legidősebb lánya, Dariga kezében van az egyik legnagyobb médiaholding hírügynökséggel, tévékkel, rádióval, website-okkal. Egyébként miniszterelnök-helyettes, hazájában őt tartják apja utódjának, már a három fia is vagyonos ember, a legkisebb Ajsultán például 3 millió dollárért kapta meg Kanye Westet szülinapjára. Az államfő másik két lánya is sokat profitál apja hatalmából: Dinara a bankszektorban, Alija az építőiparban terjeszkedik.
| Keletibb szelek Míg az „illiberalizmust” bedobó 2014-es tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor még Szingapúrt, Kínát, Indiát, Oroszországot és Törökországot hozta fel pozitív példaként – amelyek más államberendezkedést követnek, mint a nyugati demokráciák és mégis (vagy szerinte pont ezért) gazdaságilag sikeresek –, az utóbbi években szorosabbra fűzte a kapcsolatait a közép-ázsiai autokráciákkal. Továbbá a fent említett államok közül Oroszországgal és Törökországgal, amelyek 2014 óta még inkább eltávolodtak a jogállamiságtól. |
A focistából lett szultán
Recep Tayyip Erdoğan fiatalon futballista volt, tizenéves korában állítólag a Fenerbahçe profi szerződést is ajánlott neki, de apja ellenezte, hogy sportoló váljon az ifjú reménységből. Maradt a tanulás, és Erdoğan már az egyetemen közel került a politikához. Mikor 1994-ben Isztambul polgármestere lett, még kifejezetten demokrata vezetőnek számított.
Mára azonban teljesen más a helyzet, hiszen 11 évnyi miniszterelnökösködés és az alkotmány többszöri átírása után a parlamentet teljesen súlytalanná téve elnöki rendszert vezetett be Törökországban. Nyártól Erdoğan nem csupán államfő, de ő a miniszterelnök, a hadsereg és a rendőrség vezetője, és természetesen pártjának az elnöke is egy személyben. Mikor államelnöknek választották, arról beszélt, olyan akar lenni, mint II. Erzsébet angol királynő, de kritikusai szerint inkább szultánként viselkedik.
Szultán született
Recep Tayyip Erdoğan évek óta épülő autokratikus rendszere fontos mérföldkőhöz érkezett. Az elnök immár népi felhatalmazással mozdíthatja el országát a diktatúra felé.
A török elnök vagyonát 58 millió dollárra becsülik, és ennek megfelelően szereti is a luxust. Erdoğan otthona a világ legnagyobb rezidenciája, négyszer akkora, mint a versailles-i kastély, állítólag az elmúlt 100 évben nem készült ekkora épület. A hajlék 1100 szobájából 250 a családnak van fenntartva, az építési költség 600 millió dollár lehetett, a jakuzzik, medencék és gőzfürdők miatt a téli fűtésszámla akár 600 ezer dollár is lehet. Ha külföldön jár, felesége is szeret bevásárolni, olyankor még a legdrágább boltokat is bezárják, hogy nyugodtan vásárolhasson a török first lady.
| ||
Erdoğan gyerekeit sem kell félteni, majdnem mindegyikük sikeres üzletember. Ahmet Burak Erdoğan vagyona 80 millió dollár körül lehet, egy tengeri szállítmányozási cége van a fiúnak: azt valahogy homály fedi, honnan volt tőkéje megvásárolni a céget. Bajba csak egyszer került, még 1998-ban, mikor jogosítvány nélkül vezetve elütötte Sevim Tanürek énekest, aki később belehalt sérüléseibe. Noha Burak a baleset után elhagyta a helyszínt, és a tárgyalásra sem ment el, a per során a szekértő hirtelen megváltoztatta véleményét, így Erdoğan junior megúszta az esetet.
Necmettin Bilal Erdoğan szintén a tengeri szállítmányozásba fektetett, és bátyjához hasonlóan neki is jól megy az üzlet. Bilal neve felmerült egy korrupciós ügyben is, az általa vezetett alapítvány egy 230 millió dolláros állami ingatlant kapott meg 30 évre, mindössze 1,2 millióért. Bilalt kihallgatták, sőt egy olyan hangfelvétel is nyilvánosságra került, amiben apja arra utasítja, vigye el házukból az ott tartott pénzt. Az ügyben eljáró ügyészt az akkor miniszterelnök Erdoğan hirtelen felmentette.
Ennél súlyosabb vád volt Bilallal – és Erdoğan négy miniszterével – szemben, hogy az Irán elleni szankciókat megkerülve terroristáknak utaltak jelentősebb összegeket. Amióta az ügy napvilágra került, a fiú családjával Olaszországban él. Az elnök legidősebb lánya, Sümeyye Erdoğan szintén érintett volt a korrupciós botrányban, hiszen bátyja mellett ül az érintett alapítvány vezetésében, míg a legkisebb Erdoğan gyerek, Esra testvéreinél visszafogottabb, hiszen ő többnyire csak akkor kap nyilvánosságot, mikor apját tolmácsként elkíséri valamely külföldi útjára. Ennél azonban jóval nagyobb lehet a családi vagyon, hiszen tavaly év végén az ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu egy sor banki átutalásról mutatott be papírokat. Összesen 15 millió dollárnyi offshore számláról volt szó, melyek mind Erdoğan fiaihoz, testvéréhez, illetve bizalmasaihoz kötődtek Kılıçdaroğlu szerint.
| ||
Mindezt fenntartani persze nem könnyű, meg kell küzdeni azokkal a törökökkel, akiknek nem tetszik az Erdoğan família gazdagodása, vagy hogy az elnök a köztársasági örökséget szinte teljesen eltörölve ismét iszlamista országot farag Törökországból.
A kritikus hangok elhallgattatását persze nagyban megkönnyíti, ha a sajtó baráti kezekben van, Törökországban szerencsére a média 90 százaléka van az elnökhöz közeli emberek tulajdonában. Ez mondjuk nem ment egyik napról a másikra, olykor személyesen Erdoğannak kellett odaszólni egy banknak, hogy ugyan adjanak már egy 750 millió dolláros hitelt egy jóbarátnak. Egy tévécsatorna még arrafelé sem olcsó jószág, még azoknak sem, akik amúgy sorra nyerik az építkezési közbeszerzéseket.
Ha a médiatúlsúly ellenére a közösségi oldalak segítségével mégis sikerül nagy tömegtüntetéseket megszervezni, akkor azokat egy idő elteltével muszáj felszámolni, még akkor is, ha azon milliók vesznek részt. A 2013-as Gezi parki tüntetéseket három hónapig tűrte a hatalom, de aztán a rendőrség vetett véget az elnök elleni tiltakozásnak, az eredmény pedig magáért beszél: 11 halott, 8000 sérült és 3000 letartóztatás.
Ezekből már sejthető, hogy nincs mindenki oda Erdoğan országlásáért, pártjának támogatottsága 50 százalék körül mozog. Ez azért probléma, mert az országban még tartanak választásokat, de a törvények átírásával ez is orvosolható. A szavazólapokat immáron nem kell lepecsételni és borítékba rakni, hadd ne magyarázzuk, ez mi mindenre ad lehetőséget. Az is nagyban megkönnyíti a várt eredmény megszületését, hogy a szavazatszámláló bizottságok elnökét immáron a kormányhivatal jelöli ki. Biztos, ami biztos célszerű választások előtt letartóztatni az esélyesnek tartott politikai ellenfelet (erről Selahattin Demirtaş tudna mesélni), vagy megtiltani egy pártnak, hogy egyáltalán elindulhasson a választáson (Meral Akşenert kérdezzék a részletek felől).
Ha olyan szerencsénk van elnökként, hogy sikerül visszavernünk egy puccskísérletet, az további lehetőségeket rejt magában. Be lehet záratni olyan iskolákat, tévéket, újságokat, melyeket addig nem sikerült uralmunk alá hajtani. Az 50 ezer lecsukott ember között biztos ott lesznek az ellenzék vezetői, megbízhatatlannak tartott bírók és katonatisztek – ez utóbbiakat pedig nyilván pótolni kell megbízható emberekkel. Az már tényleg túlbiztosításnak tűnik, hogy a gazdasági és pénzügyminiszteri posztra legidősebb lányának férjét, Berat Albayrakot nevezte ki.
A következő részben arról a vezetőről esik majd szó, aki előtt Orbán Viktor meghajol, továbbá bemutatjuk az illiberális demokrácia egészen speciális változatát.
