Oroszország lazíthat az atomfegyverekre vonatkozó szabályrendszerén

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 1.

Külpol

Oroszország a háború kezdete óta nem először fenyegetőzik az atomfegyverekkel.

Oroszország változtat az atomfegyverekről szóló doktrínáján, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni az ukrajnai háború nyugati nyomásra történő eszkalációjára – írja Szergej Rjabkov külügyminiszter-nyilatkozata alapján a Reuters.

A Telex összefoglalója szerint a jelenlegi doktrínát Vlagyimir Putyin 2020-ban vázolta fel. A lényege az, hogy csak akkor vetnek be atomfegyvert, ha valaki más atomfegyverrel támadja Oroszországot, vagy ha olyan, hagyományos fegyverekkel indított támadás éri az országot, ami veszélyezteti a fennmaradását.

A Reuters szerint már sokan kérték arra az orosz elnököt, hogy lazítson ezen a szabályozáson, hátha ezzel elgondolkodtatnák a nyugati országokat arról, hogy érdemes-e támogatni Ukrajnát. Az elnök júniusban azt mondta, hogy a doktrína egy élő, képlékeny dolog, így változhat, de Rjabkov szerint a folyamat már előrehaladott állapotban tart.

Az Ukrajnát 2022-ben lerohanó Oroszország szerint a Nyugat bábként használja Ukrajnát az oroszellenes háborújában, ezért változtatnának a doktrínán. Az USA és szövetségesei tagadják, hogy háborúzni akarnának Oroszországgal, pusztán arról van szó, hogy segítenek Ukrajnának a honvédő háborújában.

Putyin a háború első napja óta már többször megfenyegette az Ukrajnát segítő országokat, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A szövetségesek több körben küldtek már fegyvereket, lőszert, tankokat és más katonai járműveket, és a hírek szerint az ukrán katonák lassan egy hónapja sikeresen nyomulnak előre az oroszországi kurszki területen – írja a lap.

Oroszország tavaly nyáron telepített nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba, akkor Putyin úgy nyilatkozott: csak akkor használják a Fehéroroszországba szállított nukleáris fegyvereket, ha Oroszország területét veszély fenyegeti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.