Út a Trump-puccsig

Piszkosfehér forradalom

Külpol

Donald Trump kritikátlan támogatása zsákutcába vezette a Republikánus Pártot, és veszélyes ponthoz az amerikai demokráciát. A kérdés nyilván az, hogy innen hogyan lehet visszajönni? Ám egyelőre csak annyi tudható, hogyan jutottak idáig – ezt mutatja be cikkünk.

Tavaly január 20-án, pontosan egy évvel Joe Biden elnöki beiktatása előtt fegyveres milíciák lepték el Richmondban a virginiai törvényhozás épülete körüli utcákat. Az elégedetlenséget az állam újonnan megválasztott demokrata többségének fegyverkorlátozó csomagja szította fel: a felvonulók a fegyvertartás alkotmányos jogát éltették, szidalmazták Ralph Northam kormányzót és a demokraták washingtoni vezetőit. Az ország minden tájáról érkező fehér felsőbbrendűségi csoportokat persze az is felhergelte, hogy a Konföderáció egykori fővárosában először került hatalomra antirasszista koalíció. A felkeléssel fenyegető jelszavak dacára – köszönhetően Northam előzetes intézkedéseinek is – a nap békésen ért véget, de a virginiai felvonulás egyértelmű és szerfelett baljós előjele volt a következő 366 nap eseményeinek.

A richmondi felvonulásról Donald Trump is posztolt támogató hangú bejegyzéseket Twitteren, ahogy azt is rokonszenvvel figyelte, amikor három hónappal később hasonló milíciák rohanták meg a michigani törvényhozás épületét a koronavírus miatti lezárások ellen tiltakozva. „Szabadítsátok fel Michigant!” – buzdított további megmozdulásokra, és volt, aki ezt szó szerint értette: az FBI ősszel 13 milíciatagot azzal gyanúsított meg, hogy Gretchen Whitmer kormányzó elrablására készültek a novemberi választások előtt. Május végén pedig Trump csak olajat öntött a tűzre, amikor a George Floyd halálát követő kezdeti zavargásokra válaszul a fosztogatók lelövésével fenyegetett – ez volt az első eset, hogy a Twitter korlátozta az Egyesült Államok elnökétől származó bejegyzés elérését.

Trump megnyilvánulásaiban a politikai erőszak elfogadása vagy akár nyílt támogatása persze nem tavaly kezdődött, ám múlt hétig ezekért minimális következményekkel kellett szembenéznie. Biden jól ismerte fel: az elnökség meghatározó pillanata a 2017-es charlottesville-i neonáci támadásra adott válasz volt, amikor Trump az antirasszista ellentüntető halálra gázolása után „mindkét oldalon” látott remek embere­ket. Mindent, ami Charlottesville után történt – lövöldözés egy pittsburghi zsinagógában; rasszista támadás El Pasóban; a Barack Obamának, Hillary Clintonnak, Soros Györgynek és a médiának küldött levélbombák – annak fényében kell értékelni, hogy az elnöki retorika egyértelműen fokozta a gyűlöletkeltést, és bátorította is az erőszakot. Nem mindegyik elkövető volt kimondottan Trump-támogató, de az világos volt, hogy az elkötelezett követők sokszor azt is szó szerint értik, amit republikánus politikusok túlzásnak vagy egyszerűen trollkodásnak minősítettek. Az elnöki normaszegések tolerálása és az abból származó veszély figyelmen kívül hagyása vezetett a washingtoni Capitolium elleni támadáshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.