Út a Trump-puccsig

Piszkosfehér forradalom

  • Tábor Áron
  • 2021.01.13 21:00

Külpol

Donald Trump kritikátlan támogatása zsákutcába vezette a Republikánus Pártot, és veszélyes ponthoz az amerikai demokráciát. A kérdés nyilván az, hogy innen hogyan lehet visszajönni? Ám egyelőre csak annyi tudható, hogyan jutottak idáig – ezt mutatja be cikkünk.

Tavaly január 20-án, pontosan egy évvel Joe Biden elnöki beiktatása előtt fegyveres milíciák lepték el Richmondban a virginiai törvényhozás épülete körüli utcákat. Az elégedetlenséget az állam újonnan megválasztott demokrata többségének fegyverkorlátozó csomagja szította fel: a felvonulók a fegyvertartás alkotmányos jogát éltették, szidalmazták Ralph Northam kormányzót és a demokraták washingtoni vezetőit. Az ország minden tájáról érkező fehér felsőbbrendűségi csoportokat persze az is felhergelte, hogy a Konföderáció egykori fővárosában először került hatalomra antirasszista koalíció. A felkeléssel fenyegető jelszavak dacára – köszönhetően Northam előzetes intézkedéseinek is – a nap békésen ért véget, de a virginiai felvonulás egyértelmű és szerfelett baljós előjele volt a következő 366 nap eseményeinek.

A richmondi felvonulásról Donald Trump is posztolt támogató hangú bejegyzéseket Twitteren, ahogy azt is rokonszenvvel figyelte, amikor három hónappal később hasonló milíciák rohanták meg a michigani törvényhozás épületét a koronavírus miatti lezárások ellen tiltakozva. „Szabadítsátok fel Michigant!” – buzdított további megmozdulásokra, és volt, aki ezt szó szerint értette: az FBI ősszel 13 milíciatagot azzal gyanúsított meg, hogy Gretchen Whitmer kormányzó elrablására készültek a novemberi választások előtt. Május végén pedig Trump csak olajat öntött a tűzre, amikor a George Floyd halálát követő kezdeti zavargásokra válaszul a fosztogatók lelövésével fenyegetett – ez volt az első eset, hogy a Twitter korlátozta az Egyesült Államok elnökétől származó bejegyzés elérését.

Trump megnyilvánulásaiban a politikai erőszak elfogadása vagy akár nyílt támogatása persze nem tavaly kezdődött, ám múlt hétig ezekért minimális következményekkel kellett szembenéznie. Biden jól ismerte fel: az elnökség meghatározó pillanata a 2017-es charlottesville-i neonáci támadásra adott válasz volt, amikor Trump az antirasszista ellentüntető halálra gázolása után „mindkét oldalon” látott remek embere­ket. Mindent, ami Charlottesville után történt – lövöldözés egy pittsburghi zsinagógában; rasszista támadás El Pasóban; a Barack Obamának, Hillary Clintonnak, Soros Györgynek és a médiának küldött levélbombák – annak fényében kell értékelni, hogy az elnöki retorika egyértelműen fokozta a gyűlöletkeltést, és bátorította is az erőszakot. Nem mindegyik elkövető volt kimondottan Trump-támogató, de az világos volt, hogy az elkötelezett követők sokszor azt is szó szerint értik, amit republikánus politikusok túlzásnak vagy egyszerűen trollkodásnak minősítettek. Az elnöki normaszegések tolerálása és az abból származó veszély figyelmen kívül hagyása vezetett a washingtoni Capitolium elleni támadáshoz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk