„A magyar miniszterelnök és kormánya retorikájával szemben az aggodalmak a magyar helyzettel kapcsolatban mindkét amerikai pártban jelen vannak”
– mondta David Pressman leköszönő amerikai nagykövet a New York Timesnak adott hosszú interjújában, amit a Telex szemlézett.
Már az interjú legelején szóba került, Rogán Antal amerikai szankciós listára kerülése, amit a magyar kormány „Pressman személyes bosszújakén” tálalt. Pressman ezzel kapcsolatban azt mondta, a magyar kormány „nagyon szerencsétlen álláspontot képvisel az Egyesült Államokkal és különösen a Biden-kormánnyal szemben, mert megpróbálta az amerikai kormány politikáját úgy beállítani, mintha a korrupció, a médiaszabadság, a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdései csak a demokraták politikája lenne, nem pedig az Amerikai Egyesült Államoké.” A nagykövet szerint azért nevezték meg őt személyesen is az ügyben, mert a kormány szerint Magyarország minden problémájának forrása a külső, idegen erők, akik megpróbálják elvenni Magyarország szuverenitását, és ez gyakran személyeskedésbe torkollik.
Mint elmondta, ennek eszköze Soros György is, akit a magyar kormány mint kétes ügyletekben részt vevő, zsidó milliárdos oligarchát emleget, aki minden lépésben megpróbálja aláásni Magyarország szuverenitását. Pressman azt is elmesélte, hogy már azelőtt megindultak ellene a támadások, hogy betette volna a lábát Magyarországra. Elmondása szerint kinevezésekor abban bízott, hogy az amerikai vezetésnek sikerül majd olyan módon fellépnie a magyar kormánnyal szemben, hogy az valóban eredményeket hozzon.
„Ezeket a kérdéseket felvetették a Trump-kormányzatban és az Obama-kormányzatban is, de eredménye nem lett, mert ez egy olyan kormány, amely nem reagál a politika hagyományos formáira” – fogalmazott a nagykövet, akinek ezért meggyőződése, hogy az Orbán-kormánnyal mint „afféle proto-autoritárius” rendszerrel szemben nem működnek a diplomácia hagyományos eszközei sem. Azt tapasztalta, hogy bármilyen érdemi kérdéssel foglalkozzon is – legyen szó Magyarország orosz energiafüggéséről vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéről – a kormány úgy próbált reagálni a kritikákra, hogy liberális aktivistákat emlegetett.
„Emlékszem a legelső találkozásomra egy magas rangú magyar tisztviselővel, aki nagyon kedves fickó volt, de azzal indított a találkozón, hogy nagykövet úr, tudom, hogy ön az LMBTQ kérdésekről és a genderideológiáról akar velünk beszélni. Nekem pedig félbe kellett szakítanom, és azt mondani, hogy nem, valójában a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatáról szeretnék beszélni önnel” – mesélte Pressman, aki az is felidézte, hogy kormánymédiában megjelentek olyan cikkek, amelyek azt állították, hogy pedofil.
„A szlogenjük: no migration, no gender, no war, vagyis olyan dolgok, amelyek visszhangra találnak az Egyesült Államok választói körében, de máshol is Európában és szerte a világon. Ez azonban elfed valami mást”
– fogalmazott Pressman, hozzátéve: gyakran elgondolkodik azon, vajon az Orbán-rendszer amerikai csodálói értik-e, mit képvisel valójában ez a kormány Oroszországgal vagy Kínával kapcsolatban.
A volt nagykövet ezután a felsőoktatás átalakításáról, és az alapítványosított egyetemekről is beszélt, majd a kérdésre, az egyetemi professzorok mennyire beszélhetnek szabadon, azt válaszolta, hogy a tanárok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ha politikailag „rosszat mondanak” vagy tesznek, akkor mit kockáztatnak.
