Putyin meghatározta a ruszofóbia fogalmát

  • narancs.hu
  • 2024. december 29.

Külpol

A rendelet most frissített verziója a „szélsőségesség fő forrásai” között említi Ukrajnát és a nemzetközi civilszervezeteket is.

„Az Oroszországi Föderáció szélsőségek elleni küzdelem stratégiája” – így nevezik azt a rendeletet, amelynek 2020-ban már létezett egy változata, szombaton azonban egy frissített verziót írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja a Telex.

Az új stratégiában mindenekelőtt egy új fogalom is szerepel: a ruszofóbia. A független orosz hírportál, a Meduza által ismertetett szöveg szerint a ruszofóbia szélsőséges oroszellenességet, azaz „az orosz állampolgárokkal, az orosz nyelvvel és kultúrával szembeni ellenséges, előítéletes hozzáállást jelent, beleértve a képviselők és politikai erők agresszív hozzáállását és cselekedeteit, valamint az Oroszországgal szemben barátságtalan államok hatóságainak diszkriminatív cselekedeteit”.

A stratégia azt is megállapítja, hogy egyes államok a szélsőséges és terrorista szervezeteket „a külpolitikai ellenfelek elleni hibrid háborúk indításának és öncélú geopolitikai célok elérésének eszközeként használják, többek között más államok belügyeibe való beavatkozással”.

A korábbi verziókkal ellentétben az új dokumentum a „szélsőségesség fő forrásai” között említi Ukrajnát is mint a legsúlyosabb fenyegetések egyikét, amely „a neonáci eszmék széles körű terjedését” tette lehetővé, amely radikális neonáci fegyveres csoportokat és neonáci bűncselekmények elkövetését támogatja Oroszországban. A stratégia szerint az ukrán válságot „barátságtalan államok arra használják fel, hogy hibrid háborúkat indítsanak az Orosz Föderáció ellen, és agresszív oroszgyűlöletet szítsanak a világban.

A feladat tehát „az Ukrajna területéről kiinduló szélsőséges fenyegetések forrásának felszámolása”.

Egy bekezdés megemlíti a koordinálatlan tiltakozó akciókat, vagyis a demonstrációkat is, amelyeket „az oroszországi társadalmi-politikai helyzet destabilizálásának egyik fő módjának” nevez. Az orosz hatóságok szerint a tiltakozó akciókat „szándékosan alakítják át tömeges zavargásokká”, amire a közvélemény manipulálásának különböző módszereit alkalmazzák.

A dokumentum hangsúlyosan kitér a nemzetközi civil szervezetekre is: a „humanitárius, oktatási, kulturális és vallási projektek álcája mögött” végzett tevékenységeik a rendelet szerint szintén rombolóak és szélsőségesek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.