Romániába látogat III. Károly

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 16.

Külpol

A brit királyi családnak erdélyi magyar gyökerei is vannak.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök megerősítette kedden, hogy június másodikán Romániába látogat III. Károly, az Egyesült Királyság tíz napja megkoronázott uralkodója.

A román kormányfőt az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt keddi tanácskozása után újságírók reagáltatták arra a sajtóértesülésre, miszerint az erdélyi ingatlanait korábban trónörökösként rendszeresen felkereső Károly hamarosan megkoronázott uralkodóként is visszatér Romániába.

 
A királyi udvar által közreadott képen III. Károly brit király az uralkodói jelvényekkel a londoni Buckingham-palota tróntermében 2023. május 8-án, két nappal a királyi pár megkoronázása után.
Fotó: Hugo Burnand / MTI/AP/Királyi udvar/Hugo Burnand/Hugo Burnand
 

Ciuca megerősítette, hogy a látogatás szerepel a bukaresti kormány agendájában, és az általa vezetett kabinet az elnöki hivatallal és más intézményekkel közösen szerepel vállal a látogatás előkészítésében. Arra a kérdésre azonban, hogy hány napot tölt Károly király Romániában, azt válaszolta: nem tudja.

A román lapok hétfőn meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva adták hírül a brit uralkodó közelgő látogatását, amely állítólag a bukaresti, protokolláris programon kívül Károly király Brassó megyei, Szászfehéregyházán (Viscri) található birtokára is kiterjed.

Az Adevarul című lap úgy tudja, hogy III. Károly király látogatásról a koronázási ünnepségen állapodtak meg, amelyen Klaus Iohannis elnök és felesége, valamint a Román Korona Őre címet viselő Margit hercegnő is részt vett.

Károly walesi hercegként 1998 óta rendszeres vendégnek számított Romániában, Erdélyben több házat, a székelyföldi Zalánpatakon egy falusi gazdaságot is vásárolt, ezeket szinte minden évben felkereste. A brit királyi családnak erdélyi magyar gyökerei is vannak: a király szépanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.