n "Nem félek" - válaszolta Thomas Landolt, a Ringier svájci sajtótröszt romániai igazgatója áprilisban a Capital nevû gazdasági napilap kérdésére, miszerint nem tart-e attól, hogy a ProSport-eset megismétlõdhet az újonnan megvásárolt Evenimentul zilei napilapnál. 2003 júniusában a legnépszerûbb román sportújság 108 munkatársa egyszerre mondott fel. Történt ez négy és fél hónappal azt követõen, hogy a lap tulajdonosa, a MediaPro - állítólag hatmillió dollárért - eladta az újságot a Ringiernek. Ovidiu Ioanitoaia, a sportlap igazgatója akkor úgy vélte: a svájci tulajdonos fölényeskedve lépett fel a szerkesztõséggel szemben, holott a sportújságíró szerint erre semmi alapja nem volt: a ProSport "filozófiája" semmivel sem rosszabb, mint a Ringier vezetõié.
Alig több mint egy évvel a ProSport-botrány után a svájci tulajdonosnak újabb elégedetlenséggel kell szembenéznie. Az április óta Ringier-tulajdonban lévõ Evenimentul zilei ellenzéki román napilap szerkesztõsége szeptember 6-án közleményt bocsátott ki, amelyben tiltakozik a svájci médiabirodalom szerkesztési politikája ellen. A 48 aláíró szerint bár a lap megvásárlását követõen a Ringier több alkalommal is kijelentette, hogy tiszteletben tartja a szerkesztõség függetlenségét, a valóságban ez másképp alakult. "Bizonyos átszervezések jegyében egyre gyakoribbak a lapszerkesztés politikájába való beleszólások, amelyek az Evenimentul zilei függetlenségét veszélyeztetik. A Ringier képviselõi anélkül próbálták meg érvényre juttatni álláspontjukat, hogy kikérték volna a lap szerkesztõinek a véleményét. A példányszám növelésének szükségességét hangoztatva megpróbálják visszafogni a lap kritikai hangvételét. Egy korábbi párbeszéd nem oldotta a kialakult feszültséget, amelyet a tulajdonos képviselõi okoztak. Ilyen körülmények között mindez ártalmas a lap tartalmára nézve, az olvasók és a közvélemény pedig hamarosan azt észlelheti, hogy az Evenimentul zilei már nem a régi" - olvasható a közleményben.
A szerkesztõség szétszórta a dokumentumot a román médiában, közlésére azonban csak a Cotidianul és a Romania libera címû ellenzéki lap, valamint az Associated Press hírügynökség vállalkozott. Miután a Ringier megneszelte az ellene irányuló támadást, telefonon próbált közbelépni, és azt kérte a lapok fõszerkesztõitõl, ne közöljék a dokumentumot, mert az valótlanságokat tartalmaz. "Úgy vélem, nem volt sportszerû az újságírók részérõl, hogy közleményt szeretnének nyilvánosságra hozni, mert nem értesítettek minket, amikor pedig megtudtuk, és kértük, hogy adják ide a levelet, visszautasítottak, ami szintén helytelen lépés volt" - nyilatkozta Landolt a prágai Szabad Európa Rádiónak. Az igazgató szerint azért telefonon lépett közbe és nem nyílt levélben válaszolt, mert nem tartózkodott Romániában: délután értesült a közleményrõl, és nehéz lett volna rá írásban reagálni.
Cornel Nistorescut, az Evenimentul zilei igazgatóját nem sikerült utolérnünk. Újságíró-kollégái szerint az utóbbi idõben visszahúzódott, az ügyrõl nem kíván nyilatkozni. Lapja szeptember 10-i számában viszont vezércikket írt a sajtó függetlenségérõl, melyben bírálja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), ugyanis az megpróbál nyomást gyakorolni a lap tulajdonosára. A kormánypárt azt nehezményezi, hogy az Evenimentul zileiben õket bíráló írások jelennek meg, s hogy a Romániában uralkodó helyzet miatt
csak az SZDP-t
támadják, míg az ellenzéket békén hagyják, s nem teszik õket is felelõssé a lopások, a korrupció és a törvénytelenségek miatt. Nistorescu szerint a sajtószabadság luxus egy olyan országban, ahol a miniszterelnöknek és a kormánypártnak sikerült elérnie, hogy a legtöbb román lap és elektronikus média a hatalom kiszolgálójává váljon. Nastase és pártja számára a sajtó függetlensége azt jelenti, hogy ne tegyenek fel kellemetlen kérdéseket, és mindazok, akik ezt teszik, az ellenzék malmára hajtják a vizet.
Adrian Nastase kormányfõ aggodalma érthetõ, hiszen Romániában novemberben parlamenti választások lesznek. Az SZDP nemcsak a Ringier-re próbál nyomást gyakorolni, hanem egy másik ellenzéki napilap, a Romania libera részvényeit 70 százalékban birtokló Westdeutsche Allgemeine Zeitungra (WAZ) is. Mivel a német tulajdonos emiatt a lap szerkesztésébe is próbál beleszólni, a Romania libera - egy héttel az Evenimentul zilei-Ringier konfliktus kirobbanása után - szintén tiltakozni kezdett. Szeptember 13-i számában Ez a legsötétebb nap címmel jelent meg az a közlemény, melyben az újság munkatársai protestálnak az ellen, hogy a WAZ romániai képviselõi durván beavatkoznak a lap szerkesztésébe. A dokumentumban leszögezik: amikor négy évvel ezelõtt a WAZ-tól megkeresték õket, arról biztosították a szerkesztõséget, hogy a román fél foglalkozik a lapszerkesztéssel, a német tulajdonos pedig a gazdasági menedzseléssel. Három évig ez így is mûködött, az utóbbi idõben viszont a német tulajdonos egyre többször utasításokat adott, hogy mirõl és hogyan írjanak a lapban, mi és ki ne legyen bírálható az újság hasábjain. A WAZ még egy útmutatót is összeállított arról, hogyan kell újságot írni a Romania liberánál.
Petre Mihai Bacanu, a napilap igazgatója a Narancsnak elmondta: a tulajdonos azon a címen, hogy "javítja" az újságot, kevesebb politikai és szociális tartalmú írást akar, helyettük "bulvármagazinokba illõ témákkal, pletykákkal" szeretné megtölteni a hasábokat. "Azt kérték, hogy a harmadik oldalt, amelyen jelenleg belpolitikai írások jelennek meg, bulvárosítsuk, mondjunk le a tematikus oldalakról, és helyettük mondén témákkal foglalkozzunk. Továbbá nagyobb képeket és kevesebb szöveget szeretnének látni" - nyilatkozta az összesen 120 alkalmazottal dolgozó Bacanu, aki kollégáival együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti megbízott elõbb elolvassa a szerkesztõségbe érkezõ, személyre szóló leveleket, és csak utána juttatja el a címzetthez. "Szerintem olyan leveleket vár, amelyben a kormánypártot dicsérik, mi azonban ilyen anyagokat nem közlünk. A mi olvasóink többnyire kritizálják, szidják a kormányt, és a lakosságot foglalkoztató problémákra hívják fel a figyelmünket" - mondja Bacanu.
Az igazgató szerint akkor nehezedett nyomás a szerkesztõségre, amikor a német fél Klaus Overbecket küldte Bukarestbe. Overbecknek gazdasági igazgatóként a lap menedzselésével kellett volna foglalkoznia, emellett azonban folyton tanácsokat osztogatott: kiknek és kikrõl írjanak, kikrõl ne. Dorian Stoianovici szerkesztõn például azt kérte számon, miért kritizálják Iliescu államelnököt, amikor folyton azt látni a tévében, amint az emberek
összevissza csókolják
A szerkesztõség tiltakozása után Bodo Hombach, a lap német menedzsere a cég esseni székhelyére rendelte Bacanut. Hombach hangsúlyozta: ha a munkatársak szétrobbantják a szerkesztõséget, az a lap végét jelentené. Overbeck emellett állásának elvesztésével fenyegette meg az újság vezetõjét, aki lapunknak elmagyarázta: leváltásáról csak a részvényesek közgyûlése dönthet - ebben a WAZ 70 százalékban van jelen, 1350-en pedig más, romániai részvényesek. "Egyelõre még én vagyok az ügyvezetõ tanács elnöke, és úgy döntök, ahogy én azt jónak látom, egészen addig, amíg félre nem tudnak állítani" - fogalmazott Bacanu, aki valószínûnek tartja, hogy szerzõdésszegés miatt bepereli a német felet.
Információink szerint a német tulajdonos teljes személyzetváltásra készül. A júniusban megalakult Initiativa R szakszervezet vezetõje, Romulus Cristea lapunknak leszögezte: folytattak ugyan tárgyalásokat a WAZ vezetõségével, de eddig nem jártak eredménnyel. "Ha valóban fejek hullnak, a tulajdonos biztos lehet benne: tüntetéseket szervezünk, én pedig éhségsztrájkba lépek" - mondta Cristea, aki több nemzetközi szakszervezetet és újságíró-szövetséget tájékoztatott a bukaresti helyzetrõl.
A WAZ médiacsoport több ízben is cáfolta, hogy beavatkozna a szerkesztõség munkájába, a munkatársak kifogásait pedig alaptalannak tartja. Legutóbbi, szeptember 24-én kiadott közleményében rámutat: "A WAZ-nak kötelessége megelõzni a példányszámcsökkenést annak érdekében, hogy gazdasági sikert könyvelhessen el, és biztosítani tudja a kiadó mûködését, valamint a munkahelyeket. Ez azonban kötelezettségvállalást jelent mind a vezetõség, mind pedig a szerkesztõség részérõl."
A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) aggodalmát fejezte ki, hogy multinacionális médiakonszernek beavatkoznak romániai lapjaik szerkesztõségi munkájába. "Ha külsõ érdekek próbálják irányítani a szerkesztõket, annak beláthatatlan következményei lehetnek a pluralizmusra nézve. Az ügy alapjában fenyegeti a szerkesztõségi véleménynyilvánítás intézményét. Tudatosan feláldozzák az újságírás színvonalát a bevétel maximalizálása érdekében" - áll az IFJ közleményében.
Szeptember 21-én a WAZ is közleményt bocsátott ki arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelõs biztosa kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a konfliktus nem veszélyezteti a sajtószabadságot. Haraszti Miklós EBESZ-biztos a Népszabadságnak azonban cáfolta a közleményben foglaltakat. Mint mondta, õ nem foglalt állást az ügyben. Egy nappal késõbb Bodo Hombach ugyanebben a lapban nyilvánosan is elnézést kért a kiadott közlemény miatt.
Bukarestben a román parlament felsõházának kulturális és sajtóbizottsága is vizsgálja az ügyet. Az Evenimentul zilei vezetõsége azonban nem tett eleget a meghívásnak: mint mondták, konfliktusuk belügy, így nem óhajtanak az em-lített fórum elõtt beszélni róla. "Nem tudom, mennyire belsõ konfliktus egy olyan ügy, amely folyamatosan érdekli a közvéleményt" - elégedetlenkedett Adrian Paunescu, a bizottság elnöke.
A két napilap és tulajdonosaik közötti konfliktus normális párbeszéddel talán orvosolható. Az esettõl függetlenül nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a szemléletet sem, amely egyes cégek vezetõiben mindmáig él, és amelyet a szélsõséges nézeteirõl elhíresült Corneliu Vadim Tudor szenátor mondott ki egy tévémûsorban: "Mit akar a francos német? Befektet, és még pofázni is akar?!"
Mihály László
birodalmak
A román auditáló társaság, a BRAT adatai szerint mind az Evenimentul zileinek, mind a Romania liberának csökkent az olvasótábora. A 2003. május 5.-2004. május 2. közötti idõszakban az Evenimentul zileit lapszámonként átlagban 737 ezren olvasták, a Romania liberát 277 ezren. Utóbbi esetében ez 0,9, elõbbinél 5,8 százalékos visszaesést jelent a három hónappal korábban mért adatokhoz képest.
Romániában a svájci Ringier birtokolja a Libertatea, ProSport, Evenimentul zilei és a Libertatea de duminica újságokat, valamint a Capital, Unica, TV Mania, TV Satelit, Bravo, Bravo Girl és a Lumea Femeilor folyóiratokat. A WAZ Romániában csak a Romania liberát tulajdonolja (Magyarországon a birtokában lévõ négy megyei napilap mellé tavaly megvásárolta a HVG-t is), egyéb balkáni érdekeltségei azonban számosak. A Ruhr-vidéki, esseni székhelyû mamut felvásárolta a fél volt Jugoszláviát: Szerbiában a legnagyobb múltú minõségi napilap, a Politika mellé beszerezte az újvidéki Dnevniket; Montenegróban övé a régió legjobb napilapja, a Vijesti; Macedóniában három napilapot is nyúlt, Horvátországban nemrég vette meg a Slobodna Dalmaciját, s ezzel - a Jutarnji List mellett - nemcsak a helyi napilappiac második, de harmadik legnagyobb hala is az övé lett. A WAZ emellett a lapcsinálás és -eladás egyéb munkafázisai iránt is érdeklõdik: Horvátországban övé az egyik terjesztõi hálózat (a zágrábi versenyhivatal épp most adatja el vele), Macedóniában szintén terjesztõhálózatot és nyomdát üzemeltet. A konszern délkelet-európai terjeszkedésében - mely során a cég szinte minden alkalommal valamely állami szervtõl vásárolt - a kulcsfigura Bodo Hombach: a hatalmas termetû szociáldemokrata politikus, Schröder kancellár bizalmasa és a Neue Mitte, az Új Közép egyik teoretikusa 1999-tõl 2001-ig az Európai Unió balkáni programjának, a Délkelet-európai Stabilitási Paktumnak volt az elsõ embere. Innét igazolt a WAZ-hoz - a jelek szerint nem éppen üres kézzel.
