Romániai sajtóügyek: Irányított közbeszéd

  • Mihály László
  • 2004. szeptember 30.

Külpol

Veszélybe került a sajtó függetlensége - húzta meg a vészharangot két romániai ellenzéki napilap amiatt, hogy - állításuk szerint - külföldi tulajdonosuk egyre gyakrabban avatkozik be lapszerkesztési politikájukba. Aligha véletlen ez: Romániában idén választási év van.

n "Nem félek" - válaszolta Thomas Landolt, a Ringier svájci sajtótröszt romániai igazgatója áprilisban a Capital nevû gazdasági napilap kérdésére, miszerint nem tart-e attól, hogy a ProSport-eset megismétlõdhet az újonnan megvásárolt Evenimentul zilei napilapnál. 2003 júniusában a legnépszerûbb román sportújság 108 munkatársa egyszerre mondott fel. Történt ez négy és fél hónappal azt követõen, hogy a lap tulajdonosa, a MediaPro - állítólag hatmillió dollárért - eladta az újságot a Ringiernek. Ovidiu Ioanitoaia, a sportlap igazgatója akkor úgy vélte: a svájci tulajdonos fölényeskedve lépett fel a szerkesztõséggel szemben, holott a sportújságíró szerint erre semmi alapja nem volt: a ProSport "filozófiája" semmivel sem rosszabb, mint a Ringier vezetõié.

Alig több mint egy évvel a ProSport-botrány után a svájci tulajdonosnak újabb elégedetlenséggel kell szembenéznie. Az április óta Ringier-tulajdonban lévõ Evenimentul zilei ellenzéki román napilap szerkesztõsége szeptember 6-án közleményt bocsátott ki, amelyben tiltakozik a svájci médiabirodalom szerkesztési politikája ellen. A 48 aláíró szerint bár a lap megvásárlását követõen a Ringier több alkalommal is kijelentette, hogy tiszteletben tartja a szerkesztõség függetlenségét, a valóságban ez másképp alakult. "Bizonyos átszervezések jegyében egyre gyakoribbak a lapszerkesztés politikájába való beleszólások, amelyek az Evenimentul zilei függetlenségét veszélyeztetik. A Ringier képviselõi anélkül próbálták meg érvényre juttatni álláspontjukat, hogy kikérték volna a lap szerkesztõinek a véleményét. A példányszám növelésének szükségességét hangoztatva megpróbálják visszafogni a lap kritikai hangvételét. Egy korábbi párbeszéd nem oldotta a kialakult feszültséget, amelyet a tulajdonos képviselõi okoztak. Ilyen körülmények között mindez ártalmas a lap tartalmára nézve, az olvasók és a közvélemény pedig hamarosan azt észlelheti, hogy az Evenimentul zilei már nem a régi" - olvasható a közleményben.

A szerkesztõség szétszórta a dokumentumot a román médiában, közlésére azonban csak a Cotidianul és a Romania libera címû ellenzéki lap, valamint az Associated Press hírügynökség vállalkozott. Miután a Ringier megneszelte az ellene irányuló támadást, telefonon próbált közbelépni, és azt kérte a lapok fõszerkesztõitõl, ne közöljék a dokumentumot, mert az valótlanságokat tartalmaz. "Úgy vélem, nem volt sportszerû az újságírók részérõl, hogy közleményt szeretnének nyilvánosságra hozni, mert nem értesítettek minket, amikor pedig megtudtuk, és kértük, hogy adják ide a levelet, visszautasítottak, ami szintén helytelen lépés volt" - nyilatkozta Landolt a prágai Szabad Európa Rádiónak. Az igazgató szerint azért telefonon lépett közbe és nem nyílt levélben válaszolt, mert nem tartózkodott Romániában: délután értesült a közleményrõl, és nehéz lett volna rá írásban reagálni.

Cornel Nistorescut, az Evenimentul zilei igazgatóját nem sikerült utolérnünk. Újságíró-kollégái szerint az utóbbi idõben visszahúzódott, az ügyrõl nem kíván nyilatkozni. Lapja szeptember 10-i számában viszont vezércikket írt a sajtó függetlenségérõl, melyben bírálja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), ugyanis az megpróbál nyomást gyakorolni a lap tulajdonosára. A kormánypárt azt nehezményezi, hogy az Evenimentul zileiben õket bíráló írások jelennek meg, s hogy a Romániában uralkodó helyzet miatt

csak az SZDP-t

támadják, míg az ellenzéket békén hagyják, s nem teszik õket is felelõssé a lopások, a korrupció és a törvénytelenségek miatt. Nistorescu szerint a sajtószabadság luxus egy olyan országban, ahol a miniszterelnöknek és a kormánypártnak sikerült elérnie, hogy a legtöbb román lap és elektronikus média a hatalom kiszolgálójává váljon. Nastase és pártja számára a sajtó függetlensége azt jelenti, hogy ne tegyenek fel kellemetlen kérdéseket, és mindazok, akik ezt teszik, az ellenzék malmára hajtják a vizet.

Adrian Nastase kormányfõ aggodalma érthetõ, hiszen Romániában novemberben parlamenti választások lesznek. Az SZDP nemcsak a Ringier-re próbál nyomást gyakorolni, hanem egy másik ellenzéki napilap, a Romania libera részvényeit 70 százalékban birtokló Westdeutsche Allgemeine Zeitungra (WAZ) is. Mivel a német tulajdonos emiatt a lap szerkesztésébe is próbál beleszólni, a Romania libera - egy héttel az Evenimentul zilei-Ringier konfliktus kirobbanása után - szintén tiltakozni kezdett. Szeptember 13-i számában Ez a legsötétebb nap címmel jelent meg az a közlemény, melyben az újság munkatársai protestálnak az ellen, hogy a WAZ romániai képviselõi durván beavatkoznak a lap szerkesztésébe. A dokumentumban leszögezik: amikor négy évvel ezelõtt a WAZ-tól megkeresték õket, arról biztosították a szerkesztõséget, hogy a román fél foglalkozik a lapszerkesztéssel, a német tulajdonos pedig a gazdasági menedzseléssel. Három évig ez így is mûködött, az utóbbi idõben viszont a német tulajdonos egyre többször utasításokat adott, hogy mirõl és hogyan írjanak a lapban, mi és ki ne legyen bírálható az újság hasábjain. A WAZ még egy útmutatót is összeállított arról, hogyan kell újságot írni a Romania liberánál.

Petre Mihai Bacanu, a napilap igazgatója a Narancsnak elmondta: a tulajdonos azon a címen, hogy "javítja" az újságot, kevesebb politikai és szociális tartalmú írást akar, helyettük "bulvármagazinokba illõ témákkal, pletykákkal" szeretné megtölteni a hasábokat. "Azt kérték, hogy a harmadik oldalt, amelyen jelenleg belpolitikai írások jelennek meg, bulvárosítsuk, mondjunk le a tematikus oldalakról, és helyettük mondén témákkal foglalkozzunk. Továbbá nagyobb képeket és kevesebb szöveget szeretnének látni" - nyilatkozta az összesen 120 alkalmazottal dolgozó Bacanu, aki kollégáival együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti megbízott elõbb elolvassa a szerkesztõségbe érkezõ, személyre szóló leveleket, és csak utána juttatja el a címzetthez. "Szerintem olyan leveleket vár, amelyben a kormánypártot dicsérik, mi azonban ilyen anyagokat nem közlünk. A mi olvasóink többnyire kritizálják, szidják a kormányt, és a lakosságot foglalkoztató problémákra hívják fel a figyelmünket" - mondja Bacanu.

Az igazgató szerint akkor nehezedett nyomás a szerkesztõségre, amikor a német fél Klaus Overbecket küldte Bukarestbe. Overbecknek gazdasági igazgatóként a lap menedzselésével kellett volna foglalkoznia, emellett azonban folyton tanácsokat osztogatott: kiknek és kikrõl írjanak, kikrõl ne. Dorian Stoianovici szerkesztõn például azt kérte számon, miért kritizálják Iliescu államelnököt, amikor folyton azt látni a tévében, amint az emberek

összevissza csókolják

A szerkesztõség tiltakozása után Bodo Hombach, a lap német menedzsere a cég esseni székhelyére rendelte Bacanut. Hombach hangsúlyozta: ha a munkatársak szétrobbantják a szerkesztõséget, az a lap végét jelentené. Overbeck emellett állásának elvesztésével fenyegette meg az újság vezetõjét, aki lapunknak elmagyarázta: leváltásáról csak a részvényesek közgyûlése dönthet - ebben a WAZ 70 százalékban van jelen, 1350-en pedig más, romániai részvényesek. "Egyelõre még én vagyok az ügyvezetõ tanács elnöke, és úgy döntök, ahogy én azt jónak látom, egészen addig, amíg félre nem tudnak állítani" - fogalmazott Bacanu, aki valószínûnek tartja, hogy szerzõdésszegés miatt bepereli a német felet.

Információink szerint a német tulajdonos teljes személyzetváltásra készül. A júniusban megalakult Initiativa R szakszervezet vezetõje, Romulus Cristea lapunknak leszögezte: folytattak ugyan tárgyalásokat a WAZ vezetõségével, de eddig nem jártak eredménnyel. "Ha valóban fejek hullnak, a tulajdonos biztos lehet benne: tüntetéseket szervezünk, én pedig éhségsztrájkba lépek" - mondta Cristea, aki több nemzetközi szakszervezetet és újságíró-szövetséget tájékoztatott a bukaresti helyzetrõl.

A WAZ médiacsoport több ízben is cáfolta, hogy beavatkozna a szerkesztõség munkájába, a munkatársak kifogásait pedig alaptalannak tartja. Legutóbbi, szeptember 24-én kiadott közleményében rámutat: "A WAZ-nak kötelessége megelõzni a példányszámcsökkenést annak érdekében, hogy gazdasági sikert könyvelhessen el, és biztosítani tudja a kiadó mûködését, valamint a munkahelyeket. Ez azonban kötelezettségvállalást jelent mind a vezetõség, mind pedig a szerkesztõség részérõl."

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) aggodalmát fejezte ki, hogy multinacionális médiakonszernek beavatkoznak romániai lapjaik szerkesztõségi munkájába. "Ha külsõ érdekek próbálják irányítani a szerkesztõket, annak beláthatatlan következményei lehetnek a pluralizmusra nézve. Az ügy alapjában fenyegeti a szerkesztõségi véleménynyilvánítás intézményét. Tudatosan feláldozzák az újságírás színvonalát a bevétel maximalizálása érdekében" - áll az IFJ közleményében.

Szeptember 21-én a WAZ is közleményt bocsátott ki arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelõs biztosa kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a konfliktus nem veszélyezteti a sajtószabadságot. Haraszti Miklós EBESZ-biztos a Népszabadságnak azonban cáfolta a közleményben foglaltakat. Mint mondta, õ nem foglalt állást az ügyben. Egy nappal késõbb Bodo Hombach ugyanebben a lapban nyilvánosan is elnézést kért a kiadott közlemény miatt.

Bukarestben a román parlament felsõházának kulturális és sajtóbizottsága is vizsgálja az ügyet. Az Evenimentul zilei vezetõsége azonban nem tett eleget a meghívásnak: mint mondták, konfliktusuk belügy, így nem óhajtanak az em-lített fórum elõtt beszélni róla. "Nem tudom, mennyire belsõ konfliktus egy olyan ügy, amely folyamatosan érdekli a közvéleményt" - elégedetlenkedett Adrian Paunescu, a bizottság elnöke.

A két napilap és tulajdonosaik közötti konfliktus normális párbeszéddel talán orvosolható. Az esettõl függetlenül nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a szemléletet sem, amely egyes cégek vezetõiben mindmáig él, és amelyet a szélsõséges nézeteirõl elhíresült Corneliu Vadim Tudor szenátor mondott ki egy tévémûsorban: "Mit akar a francos német? Befektet, és még pofázni is akar?!"

Mihály László

birodalmak

A román auditáló társaság, a BRAT adatai szerint mind az Evenimentul zileinek, mind a Romania liberának csökkent az olvasótábora. A 2003. május 5.-2004. május 2. közötti idõszakban az Evenimentul zileit lapszámonként átlagban 737 ezren olvasták, a Romania liberát 277 ezren. Utóbbi esetében ez 0,9, elõbbinél 5,8 százalékos visszaesést jelent a három hónappal korábban mért adatokhoz képest.

Romániában a svájci Ringier birtokolja a Libertatea, ProSport, Evenimentul zilei és a Libertatea de duminica újságokat, valamint a Capital, Unica, TV Mania, TV Satelit, Bravo, Bravo Girl és a Lumea Femeilor folyóiratokat. A WAZ Romániában csak a Romania liberát tulajdonolja (Magyarországon a birtokában lévõ négy megyei napilap mellé tavaly megvásárolta a HVG-t is), egyéb balkáni érdekeltségei azonban számosak. A Ruhr-vidéki, esseni székhelyû mamut felvásárolta a fél volt Jugoszláviát: Szerbiában a legnagyobb múltú minõségi napilap, a Politika mellé beszerezte az újvidéki Dnevniket; Montenegróban övé a régió legjobb napilapja, a Vijesti; Macedóniában három napilapot is nyúlt, Horvátországban nemrég vette meg a Slobodna Dalmaciját, s ezzel - a Jutarnji List mellett - nemcsak a helyi napilappiac második, de harmadik legnagyobb hala is az övé lett. A WAZ emellett a lapcsinálás és -eladás egyéb munkafázisai iránt is érdeklõdik: Horvátországban övé az egyik terjesztõi hálózat (a zágrábi versenyhivatal épp most adatja el vele), Macedóniában szintén terjesztõhálózatot és nyomdát üzemeltet. A konszern délkelet-európai terjeszkedésében - mely során a cég szinte minden alkalommal valamely állami szervtõl vásárolt - a kulcsfigura Bodo Hombach: a hatalmas termetû szociáldemokrata politikus, Schröder kancellár bizalmasa és a Neue Mitte, az Új Közép egyik teoretikusa 1999-tõl 2001-ig az Európai Unió balkáni programjának, a Délkelet-európai Stabilitási Paktumnak volt az elsõ embere. Innét igazolt a WAZ-hoz - a jelek szerint nem éppen üres kézzel.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.