Sértegetésekkel és kemény szóváltásokkal indult a Biden-kormány első csúcstalálkozója Kínával

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. március 19.

Külpol

Hosszú, vádaskodó beszédet tartott mindkét fél.

Kemény szócsata bontakozott ki az amerikai és a kínai diplomácia vezetői között csütörtökön kezdődött alaszkai találkozón, amely az első Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta: a tárgyalópartnerek nyilvánosan és indulatosan bírálták egymás országainak bel- és külpolitikáját.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, kínai részről pedig Jang Csie-cse, a kommunista párt külügyekért felelős vezetője és Vang Ji külügyminiszter vesz részt az alaszkai Anchorage-ban tartott kétnapos tárgyaláson. A találkozóról szóló beszámolók megjegyzik, hogy már a találkozó előtti nyilatkozatok elág rendhagyóra sikerültek: ezek ugyanis általában néhány percig szoktak tartani, most viszobt  több mint egy órára nyúltak el, és a vártnál is harciasabbak voltak.

 Az anchorage-i találkozó az egyre bonyolultabb amerikai-kínai kapcsolatok újabb próbatételének ígérkezik, mivel a két ország számos kérdésben nem ért egyet.

Blinken gyakorlatilag kijelentette, hogy Kína veszélyezteti a szabályokon alapuló világrendet, amely fenntartja a globális stabilitást. Elmondta, hogy megvitatják a mély aggodalmat keltő kínai lépéseket az ujgurok lakta Hszincsiangban, Hongkongban és Tajvan térségében, szó lesz az Egyesült Államok elleni kínai kibertámadásokról és a szövetséges országok elleni erőszakos kínai gazdaságpolitikáról.

Jake Sullivan azzal egészítette ki Blinken bírálatát, hogy Kína "támadást indította az alapértékek ellen". Washington nem akar konfliktust Kínával, de nincs ellenére a kemény verseny - tette hozzá.

Erre reagálva Jang Csie-cse negyedórás indulatos beszédet tartott kínai nyelven, miközben az amerikai küldöttség várt a fordításra.  Jang bírálta az Egyesült Államok szerinte nehézségekkel küzdő demokráciáját, az emberi jogok helyzetét, a kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódot és Washington kül- és gazdaságpolitikáját is. Szerinte az Egyesült Államok katonai erejét és pénzügyi hegemóniáját arra használja, hogy kiterjessze fennhatóságát, és elnyomjon más országokat. Washington nemzetbiztonsági megfontolások ürügyén akadályozza a kereskedelmi kapcsolatokat, és egyes országokat Kína elleni támadásokra buzdít.

"Szerintünk fontos lenne, hogy az Egyesült Államok változtasson saját arculatán, és vessen véget demokráciája kiterjesztésének a világ többi részére" - mondta Jang, aki úgy vélte, hogy az Egyesült Államokon belül is sokan nincsenek bizalommal az amerikai demokrácia iránt. Kína nem fogadja el az alaptalan vádaskodásokat az Egyesült Államok részéről. (...) Kínát nem lehet fojtogatni" - szögezte le Jang, hozzátéve, hogy a közelmúltbeli események soha nem tapasztalt nehézségek időszakába sodorták a kétoldalú amerikai-kínai kapcsolatokat.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.