Heil Péter

Sorcsere Brüsszelben

Az új Európai Bizottság megválasztásáról

Külpol

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Von der Leyen mozgásai

Hosszú interregnum volt ez. Még április végén kezdődött, amikor a választási kampány előtt utoljára ült össze a kilencedik Európai Parlament. Az élet Brüsszelben azért azóta sem állt meg. A most lelépett Bizottság végig hivatalban volt. Működött a tagállamok Tanácsa is, az új Parlament pedig már a nyári szünet előtt megalakult. A törvényhozás lelassult ugyan, de az EU felkészült erre, és a fontos dossziékat – mint például a migrációs paktumot – még a választás előtt lezárták. Ezúttal kifejezetten azért is, hogy az Orbán Viktor vezette magyar soros elnökség idejére semmilyen érdemi döntés ne maradjon. Most, hogy az új intézmények felálltak, és – általános megkönnyebbülésre – a magyar elnökségnek is mindjárt vége, semmi akadálya annak, hogy az unióban az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Ami nem jelenti azt, hogy nyugaton a helyzet változatlan lenne. Ellenkezőleg. A világ, és benne Európa is, nagy változások elé néz. Hamarosan visszatér Donald Trump. Dúl az ukrajnai háború, és a Közel-Keleten is csak pár napja lépett életbe egy törékeny tűzszünet. A két véres konfliktus lezárása az egész nemzetközi rendszer jövőjét meghatározza majd. Így, Bödőcs Tibor poénjával élve, „nincs idő gólörömre”. A tisztújítás egyébként is rossz hangulatú meccs volt, és inkább hasonlított keserves döntetlenre, mint sportünnepre.

Az uniót hagyományosan irányító, Európa-párti többség fennmaradt, és képes arra, hogy – ha a Bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen jól egyensúlyoz – meghozza a nehéz döntéseket is. Ugyanakkor a szélsőjobb erősödése miatt az eddigieknél sokkal nagyobb lesz a csatazaj. És lesznek olyan nagy ügyek – főként a progresszív tábor számára fontos szociális és környezetvédelmi területen –, ahol az unió politikája érdemben változhat. Mégpedig akkor, ha a jobbközép Európai Néppárt (EPP), amelyben a Tisza Párt képviselői is helyet foglalnak, több európai országhoz hasonlóan Brüsszelben is alkura lép és együttműködik a szélsőjobbal. Köztük a Fidesz „patrióta” frakciójával. Azok az idők, amikor a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok együtt le tudták szavazni a jobboldalt, egyelőre elmúltak. Von der Leyen a zöld megállapodás (Green Deal) és a szociális Európa megőrzését ígérte, sőt továbbra is beszél az alapszerződések korszerűsítéséről is, ami „több” Európát jelent. De a magas megélhetési költségek szülte elégedetlenség és a gazdasági-társadalmi átalakulás miatti elbizonytalanodás komoly hátszelet biztosít a szélsőségeseknek. Rázós öt év elé nézünk tehát az EU-ban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.