Heil Péter

Sorcsere Brüsszelben

Az új Európai Bizottság megválasztásáról

Külpol

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Von der Leyen mozgásai

Hosszú interregnum volt ez. Még április végén kezdődött, amikor a választási kampány előtt utoljára ült össze a kilencedik Európai Parlament. Az élet Brüsszelben azért azóta sem állt meg. A most lelépett Bizottság végig hivatalban volt. Működött a tagállamok Tanácsa is, az új Parlament pedig már a nyári szünet előtt megalakult. A törvényhozás lelassult ugyan, de az EU felkészült erre, és a fontos dossziékat – mint például a migrációs paktumot – még a választás előtt lezárták. Ezúttal kifejezetten azért is, hogy az Orbán Viktor vezette magyar soros elnökség idejére semmilyen érdemi döntés ne maradjon. Most, hogy az új intézmények felálltak, és – általános megkönnyebbülésre – a magyar elnökségnek is mindjárt vége, semmi akadálya annak, hogy az unióban az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Ami nem jelenti azt, hogy nyugaton a helyzet változatlan lenne. Ellenkezőleg. A világ, és benne Európa is, nagy változások elé néz. Hamarosan visszatér Donald Trump. Dúl az ukrajnai háború, és a Közel-Keleten is csak pár napja lépett életbe egy törékeny tűzszünet. A két véres konfliktus lezárása az egész nemzetközi rendszer jövőjét meghatározza majd. Így, Bödőcs Tibor poénjával élve, „nincs idő gólörömre”. A tisztújítás egyébként is rossz hangulatú meccs volt, és inkább hasonlított keserves döntetlenre, mint sportünnepre.

Az uniót hagyományosan irányító, Európa-párti többség fennmaradt, és képes arra, hogy – ha a Bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen jól egyensúlyoz – meghozza a nehéz döntéseket is. Ugyanakkor a szélsőjobb erősödése miatt az eddigieknél sokkal nagyobb lesz a csatazaj. És lesznek olyan nagy ügyek – főként a progresszív tábor számára fontos szociális és környezetvédelmi területen –, ahol az unió politikája érdemben változhat. Mégpedig akkor, ha a jobbközép Európai Néppárt (EPP), amelyben a Tisza Párt képviselői is helyet foglalnak, több európai országhoz hasonlóan Brüsszelben is alkura lép és együttműködik a szélsőjobbal. Köztük a Fidesz „patrióta” frakciójával. Azok az idők, amikor a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok együtt le tudták szavazni a jobboldalt, egyelőre elmúltak. Von der Leyen a zöld megállapodás (Green Deal) és a szociális Európa megőrzését ígérte, sőt továbbra is beszél az alapszerződések korszerűsítéséről is, ami „több” Európát jelent. De a magas megélhetési költségek szülte elégedetlenség és a gazdasági-társadalmi átalakulás miatti elbizonytalanodás komoly hátszelet biztosít a szélsőségeseknek. Rázós öt év elé nézünk tehát az EU-ban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.