Heil Péter

Sorcsere Brüsszelben

Az új Európai Bizottság megválasztásáról

Külpol

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Von der Leyen mozgásai

Hosszú interregnum volt ez. Még április végén kezdődött, amikor a választási kampány előtt utoljára ült össze a kilencedik Európai Parlament. Az élet Brüsszelben azért azóta sem állt meg. A most lelépett Bizottság végig hivatalban volt. Működött a tagállamok Tanácsa is, az új Parlament pedig már a nyári szünet előtt megalakult. A törvényhozás lelassult ugyan, de az EU felkészült erre, és a fontos dossziékat – mint például a migrációs paktumot – még a választás előtt lezárták. Ezúttal kifejezetten azért is, hogy az Orbán Viktor vezette magyar soros elnökség idejére semmilyen érdemi döntés ne maradjon. Most, hogy az új intézmények felálltak, és – általános megkönnyebbülésre – a magyar elnökségnek is mindjárt vége, semmi akadálya annak, hogy az unióban az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Ami nem jelenti azt, hogy nyugaton a helyzet változatlan lenne. Ellenkezőleg. A világ, és benne Európa is, nagy változások elé néz. Hamarosan visszatér Donald Trump. Dúl az ukrajnai háború, és a Közel-Keleten is csak pár napja lépett életbe egy törékeny tűzszünet. A két véres konfliktus lezárása az egész nemzetközi rendszer jövőjét meghatározza majd. Így, Bödőcs Tibor poénjával élve, „nincs idő gólörömre”. A tisztújítás egyébként is rossz hangulatú meccs volt, és inkább hasonlított keserves döntetlenre, mint sportünnepre.

Az uniót hagyományosan irányító, Európa-párti többség fennmaradt, és képes arra, hogy – ha a Bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen jól egyensúlyoz – meghozza a nehéz döntéseket is. Ugyanakkor a szélsőjobb erősödése miatt az eddigieknél sokkal nagyobb lesz a csatazaj. És lesznek olyan nagy ügyek – főként a progresszív tábor számára fontos szociális és környezetvédelmi területen –, ahol az unió politikája érdemben változhat. Mégpedig akkor, ha a jobbközép Európai Néppárt (EPP), amelyben a Tisza Párt képviselői is helyet foglalnak, több európai országhoz hasonlóan Brüsszelben is alkura lép és együttműködik a szélsőjobbal. Köztük a Fidesz „patrióta” frakciójával. Azok az idők, amikor a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok együtt le tudták szavazni a jobboldalt, egyelőre elmúltak. Von der Leyen a zöld megállapodás (Green Deal) és a szociális Európa megőrzését ígérte, sőt továbbra is beszél az alapszerződések korszerűsítéséről is, ami „több” Európát jelent. De a magas megélhetési költségek szülte elégedetlenség és a gazdasági-társadalmi átalakulás miatti elbizonytalanodás komoly hátszelet biztosít a szélsőségeseknek. Rázós öt év elé nézünk tehát az EU-ban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.