Soros György nem lobbizott Várhelyi ellen, a Magyar Nemzet tudósítása "hamis"

  • narancs.hu
  • 2019. november 26.

Külpol

Állítják a németek.

„Soros György nem kérte a Német Külpolitikai Társaság elnökének közbenjárását Angela Merkelnél azért, hogy ne a magyar jelölt kapja meg az Európai Bizottságban a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztot“, válaszolta az Index kérdésére a Német Külpolitikai Társaság (DGAP).

A külpolitikai tanácsadó intézetet a Magyar Nemzet állítására reagáltatta a portál. A kormánypropaganda-lap ugyanis azt állította nemzetbiztonsági forrsokra hivatkozva, hogy Soros György meg akarta akadályozni Várhelyi Olivér EU-bővítési biztosi kinevezését. Csakhogy Soros nem járt sikerrel, írja a kormánylap. Ez alapján a Fidesz már kezdeményezte a nemzetbiztonsági tanács összehívását az ügyben.

A Magyar Nemzet "hamis tudósítását" a Német Külpolitikai Társaság egyebekben nem kívánta kommentálni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.