Stoltenberg kabinetfőnöke szerint Ukrajna NATO-tagságot kaphatna, ha lemondana bizonyos területekről

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 15.

Külpol

Az ukrán külügyi szóvivő a felvetésére reagálva kijelentette, Ukrajna nem kereskedik a területeivel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen egy Norvégiában tartott keddi nyilvános rendezvényen arról beszélt, Ukrajna NATO-tagságot kaphatna, ha lemondana bizonyos területeiről – írja a norvég VG.no tudósítása alapján a 444.hu.

Stian Jenssen elmondta, maga Stoltenberg eddig nem volt hajlandó tárgyalni az Ukrajna számára lehetséges megoldásokról, a főtitkár kabinetfőnöke szerint Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételekkel akar tárgyalni. A VG pontosító kérdésére reagálva hozzátette,

már folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és különösen arról hallani, hogy Kijiv lemondhat az orosz megszállás alatt álló területek egy részéről.

„Nem azt mondom, hogy ennek így kell lennie. De ez egy lehetséges megoldás lehet” – fogalmazott Stoltenberg kabinetfőnöke, hozzátéve, hogy „Oroszország hatalmas katonai nehézségekkel küzd”, ezért szerinte irreális, hogy újabb területeket tudna elfoglalni, így „most inkább az a kérdés, hogy Ukrajna mit tud visszavenni”.

Nem sokkal később Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője és Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is elutasította Stian Jenssen felvetését.

„Ukrajna NATO-csatlakozása az ukrán területek egy részének átengedéséért cserébe teljesen elfogadhatatlan. Ukrajna a területeivel nem kereskedik”

– írta Nyikolenko a Facebookon. A szóvivő hozzátette, NATO-tisztviselők tudatos vagy tudattalan részvétele egy ilyen narratíva kialakításában Oroszország kezére játszik. Mihajlo Podoljak a Meduzának úgy kommentálta Stian Jenssen felvetését, hogy az „egyértelműen beleillik az Oroszország által annyira kívánt befagyasztási forgatókönyv logikájába”.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a NATO júliusi csúcstalálkozóján a szövetség tagállamai megállapodtak arról, hogy egyszerűsítik Ukrajna csatlakozásának folyamatát az észak-atlanti szövetséghez.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.