Hozzájárult az Országgyűlés hétfőn Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához.
A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.
Finnország Svédországgal együtt kérte felvételét a NATO-ba tavaly májusban, a korábban semleges két ország Ukrajna Oroszország általi megtámadása után döntött így. A magyar parlament elé mintegy 10 hónappal ezelőtt, tavaly július közepén került a javaslat a svéd és a finn NATO-csatlakozásról. A javaslatot a magyar kormány nyújtotta be, ám azóta a legkülönfélébb módokon és indokokkal igyekeztek hátráltatni a szavazást – leginkább azzal, hogy nem tűzték napirendre a szavazást.
Végül Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban arról beszélt egy rádióinterjújában, hogy ő ugyan támogatná a két ország csatlakozását, de a Fidesz-frakció nem, mert "nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról". Ezután parlamenti delegáció utazott mindkét országba, a tárgyalások elvileg a vitás kérdések rendezésével zárultak.
Ennek ellenére a finn NATO-csatlakozás kérdése is csak akkor került a parlament elé, amikor a két ország csatlakozását szintén blokkoló NATO-tag Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan bejelentette, hogy a finnek NATO-csatlakozását támogatja.
Törökország azért nem támogatja Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez, mert a törökök szerint az általuk terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.
A hétfői parlamenti ülésnapon Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára a hvg.hu beszámolója szerint azzal indokolta a svéd NATO-csatlakozás kérdésének elodázását, hogy "a történetet nem mi kezdtük", mivel szerinte a svédek "folyamatosan hazudoztak", rágalmazták Magyarországot, a kormányt. Kiemelte a legfájdalmasabbnak tartott svéd kritikát is, amelyet úgy fordított le: "Svédország náci fasiszta váddal hozza összefüggésbe azt, hogy a migrációt a kormány elutasítja, a családokat támogatja, ahogy a vágyott gyermekek megszületését is".
