A nemzetközi utazásoknál üthet vissza a kormány vakcinapolitikája

Szabadságmegváltás

Külpol

A vakcinaútlevelek európai szintű szabályozása logikus lépés lenne, de a turistaszezon megmentését tudományos, etikai, jogi és politikai dilemmák nehezítik.

A Lengyelországba utazók február 22-től egy 48 óránál nem régebbi negatív koronavírusteszttel vagy oltási igazolvánnyal is kiválthatják a karanténkötelezettséget. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency – EMA) által jóváhagyott vakcinákat fogadja el, jelenleg tehát a BioNTech/Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait. A hírt, amelyről Magyarországon először az Átlátszó számolt be, azóta a varsói magyar nagykövetség is megerősítette Facebook-oldalán.

Hasonló szabályozás van érvényben Izlandon – a szigetország nem tagja az EU-nak, a schengeni övezethez viszont csatlakozott. A határhoz érkezőkön alapesetben két PCR-tesztet végeznek, a kettő között kötelesek 5–6 napra karanténba vonulni. A procedúra alól az mentesülhet, aki igazolja, hogy az EMA vagy a WHO által jóváhagyott vakcinával oltották be: ez ugyanazt a három vakcinát jelenti, mint a lengyeleknél, azzal a különbséggel, hogy a WHO már az AstraZeneca Indiában gyártott termékére is áldását adta.

Ezek a beutazási korlátozások értelemszerűen hátrányosan érintik azokat a magyarokat, akiket a nálunk alkalmazott, ám EMA- és WHO-engedéllyel nem rendelkező orosz vagy kínai vakcinával oltanak be. Az orosz Szputnyik V oltóanyagot hamarosan Szlovákiában és talán Csehországban is használni kezdik, a probléma így túlmutat Magyarországon. Az Európai Bizottság jövő szerdán, március 17-én tervezi előterjeszteni az EU-s vakcinaútlevélről (Digital Green Pass) szóló javaslatát, a tagállamok közötti megállapodást azonban hátráltathatja az orosz és kínai vakcinák nem egységes megítélése, ahogy az is, hogy az oltási igazolványok belföldi és nemzetközi használatával kapcsolatban még számos tudományos kérdés és etikai dilemma vár megválaszolásra.

Koronavírus - Oltás Kiskunhalason

Varázsvízum
Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Kihúzták

A magyar kormány február 12-én hozott rendeletet a koronavírus elleni védettség igazolásáról, a jogszabály értelmében a védettségi igazolványokat az első jogosultaknak március 15-ig postázza a fővárosi kormányhivatal. Az államnak elvben applikáción keresztül is hozzáférhetővé kell tennie az igazolást, de ennek részleteiről keddi lapzártánkkor még semmit nem tudni. A védettséget Magyarországon három módon lehet igazolni: védőoltással, a fertőzésből való hivatalosan elismert felgyógyulással vagy pozitív antitestvizsgálattal. Az első két esetben az állam hivatalból állítja ki az igazolványt, az antitestvizsgálatot magánúton kell elvégeztetni, és ilyenkor külön szolgáltatási díjat is fizetni kell a védettségi igazolásért. Az igazolvány a felgyógyulás után fél évig, az antitestvizsgálat után négy hónapig érvényes, a vakcina egyelőre határozatlan ideig igazolja a védettséget.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.