A Direct36 járt utána, hogy az utóbbi években milyen orosz hírszerzőket érintő kémelhárítási akciókat hajtott végre a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ). Részletesen beszámolnak egy 2016-os akcióról is, amikor egy Budapest környéki parkban buktattak le egy orosz kémet: a GRU néven ismert orosz katonai titkosszolgálat egy fedett hírszerzőtisztjét.
Ahogy írják, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat titkosszolgálat foglalkozik Magyarországon a katonai kémelhárítással, akcióik titokban zajlanak, 2010 óta pedig a nagy putyini barátság mellett is nagyjából 10 kémet buktattak le és tiltottak ki csendben az országból.
A 2016-ban elkapott férfi hivatalosan egyszerű orosz diplomata volt, aki valójában - többek közt - a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű neonáci félkatonai csoportnak segített fegyverek szerzésében, és a gyanú szerint balkáni szervezett bűnözői körökkel is kapcsolatban állt. A parkban, ahol elkapták, épp egy konspirált találkozóra készült - írják.
A 2016-os és az azt megelőző esetekben is ún. "csendes kitiltás" történt. Ez azt jelenti, hogy a kémek lebuktatásáról a kormány sosem tájékoztatta a közvéleményt.
A csendes kitiltásokról azt kell tudni, hogy ezekben az esetekben a hírszerzőt leleplezik, de a kémnek az elhárító szerv nyomatékos kérésére saját magától vagy felettesei utasítására el kell hagynia az országot, így az ügy nem emelkedik hivatalosan diplomáciai szintre.
"A magyar gyakorlat furcsasága, hogy a keleti blokk többi volt országával szemben nálunk nincsenek hivatalos kiutasítások, csak csendesek. Bár egy nemzetbiztonsági bizottsági forrás szerint ezek is tudnak fájdalmasak lenni, viszont így a magyar kormány el tudja kerülni a Moszkvával való nyílt konfrontációt" - írják.
Egy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál sok évig dolgozó, már leszerelt kémelhárító tiszt nyilatkozata szerint Magyarország nem célországként, hanem műveleti, logisztikai központként fontos az orosz kémek számára: „Magyarország szerepe az orosz hírszerzés számára az, hogy itt vannak a postásaik, műveleti végrehajtóik, a safe house-ok (búvóhelyek), vagy éppen a kocsibérlés. Ezeket Magyarországról, a schengeni övezeten sokkal belül praktikusabb intézni, mint a Balkánon. Számszerűen nem lehet tudni, hogy ezekből mennyi van Magyarországon, de nagyon erős a volumen.” Egy másik forrásuk szerint „Budapest az orosz titkosszolgálat egyik futárközpontja”.
A cikk arra is kitér, hogy kémelhárítási szempontból Magyarország több szomszédja és több, nem oroszbarát balkáni ország is okot lát az aggódásra az új atomerőmű miatt, amit a Roszatom épít Pakson. Ahogy írják ugyanis, a kivitelezés és a későbbi működtetés ugyanis azzal jár, hogy egy öt-hatezer fős orosz kolónia települ be az országba. A félelmek abból fakadnak, hogy egyesek szerint ez a közösség nemcsak tudósokat vagy mérnököket, de orosz hírszerzőket is rejthet. A cikk készítőinek nyilatkozó volt magas rangú AH tiszt, Katrein Ferenc szerint "Magyarország semmilyen szinten sincs felkészülve rá, hogy hamarosan több ezer orosz állampolgár fog betelepülni az országba, bármiféle komoly átvilágítás nélkül”.
