Szerbia sem ismeri el az ukrajnai „népszavazás” eredményét

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 28.

Külpol

Az MTI hírmagyarázatából az derül ki, ez hálátlanság.

Szerbia sem ismeri el az ukrajnai régiók Oroszországhoz történő csatlakozásáról szóló „népszavazás” eredményeit.

Az MTI tudósítása szerint Aleksandar Vucic szerb elnök szerdán azt mondta, Szerbia érdekeit az szolgálja a leginkább, ha saját területi egységének megóvása mellett tiszteletben tartja más országok területi integritását is. Hozzátette: azért sem ismerheti el Szerbia a területek népszavazásának eredményeit, mert Belgrád tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint az ENSZ határozatait.

Az uniós tagságra törekvő Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, de az ENSZ Közgyűlésében márciusban elítélte Ukrajna megtámadását.

Az MTI a hírhez magyarázatul hozzáfűzi: „a nyugat-balkáni ország teljes mértékben az orosz gáztól függ, így igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Moszkvával. Az Oroszországgal fenntartott barátság emellett azért is hasznos Szerbia számára, mert Moszkva sem ismeri el Koszovó függetlenségét, így állandóan megvétózza Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Viszont Ukrajna sem ismerte el Koszovó függetlenségét, Szerbia tehát voltaképpen úgy hálálja meg ezt a lépést Kijevnek, hogy továbbra is kiáll Ukrajna területi egységének a megőrzése mellett. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem ismeri el.”

A Telex szerdán arról írt, hogy Ausztria kormánya nem ismeri el a megszállt ukrán területeken szervezett orosz álreferendumokat érvényesnek, és ami történt, azt Ukrajna szuverenitása elleni újabb támadásként értékeli.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.