Szijjártó Péter Lavrovval tárgyalt New Yorkban, véletlenül épp egy Putyin portré alatt

Külpol

Egyetlen más európai uniós külügyminiszter sem találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. Szijjártó szerint "a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni".

Az ENSZ e heti közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálta az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére, de eddig nem került és már valószínűleg nem is kerül sor ilyen megbeszélésekre a felek között – közölte Szijjártó Péter helyi idő szerint csütörtök éjjel New Yorkban, miután egyedüli európai uniós külügyminiszterként egyeztetett orosz kollégájával.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy egyetlen más európai uniós külügyminiszter sem találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin szerdán részleges mozgósítást rendelt el, eszerint a katonai szolgálat csak azokra vonatkozik, akik jelenleg tartalékosok, azok közül is különösen azokra, akik a fegyveres erőknél szolgáltak, bizonyos katonai szakmákból valók és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Nem sokkal Putyin bejelentése után Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, 300 ezer oroszt hívnak be a mozgosítás részeként, hogy harcoljon az Ukrajna ellen folytatott háborúban.

"Erre persze lehet, hogy most otthon majd főleg az ellenzéki képviselők, megmondóemberek vagy az ellenzéki sajtó képviselői azt mondják, hogy akkor én is minek találkoztam Szergej Lavrovval, de én azt gondolom, hogy a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni. Hogyha az elkövetkezendő időszakban a békéről nem jönnek létre tárgyalások, akkor a világ még súlyosabb következményekkel fog szembesülni, amiket jó lenne megelőzi" – jelentette ki.

A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával

tárgyalt Szergej Lavrovval, akinek elmondta, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon a háború minden egyes következménye szinte rögtön és rendkívül súlyosan megjelenik. Erre példaként hozta fel az elszabadult inflációt és a menekültáradatot.

Mindezekre a bajokra az egyetlen megoldás a béke lenne, ezért Magyarország minél előbb békét akar, ehhez pedig tárgyalásokra, párbeszédre van szükség – szögezte le a miniszter.

Az MTI beszámolója szerint a miniszter az energetikai válságról beszélve figyelmeztetett, hogy orosz energiahordozók nélkül nem tudna működni a magyar gazdaság, az emberek nem tudnának fűteni, meleg vizet használni vagy éppen főzni. "Ezt a tényt lehet szeretni vagy nem szeretni, attól ez még tény, fizikai törvényszerűség. A közép-európai infrastrukturális adottságok azt diktálják, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás területén Oroszországnak rendkívül fontos szerepe van."

Kiemelte, hogy a Gazprom továbbra is zavartalanul szállít hazánkba, valamint a szerződéses mennyiség feletti megállapodásnak köszönhetően minden nap az 5,8 millió köbméter plusz gázszállítást is teljesíti. A Török Áramlat gázvezeték mára a legmegbízhatóbb szállítási útvonallá vált Oroszország és Európa között, miközben az északi és nyugati irányokból már alig van ellátás – közölte.

Elmondta, ennek nyomán Magyarországon már a 41 százalékot közelíti a gáztározók töltöttsége az éves fogyasztás arányában, míg az európai átlag mindössze 23 százalék. "Magyarország felelős energiapolitikát folytat, nemzeti érdekünk azt diktálja, hogy Oroszországgal, a Gazprommal megbízható, kiszámítható együttműködést folytassunk, e nélkül ugyanis Magyarország ellátása nem állna biztos lábakon."

Szijjártó Péter kitért a nukleáris együttműködésre is, és hangsúlyozta, hogy az új paksi reaktorblokkok 2030-as üzembe állításával Magyarország részben függetleníteni tudja magát azoktól a bizonytalanságoktól, áremelkedésektől, amelyek a nemzetközi energiapiacot jellemzik. Üdvözölte, hogy korábbi szerződések alapján újabb fűtőelem szállítmány érkezett a paksi atomerőműbe Oroszországból, némiképp kerülőúton, Észak- és Nyugat-Európa érintésével, így a reaktorok működése a következő időszakra is garantált.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.