"Népszavazás" orosz módra: rendőrök járnak házról házra a szavazóbiztosokkal

Külpol

Megkezdődött az úgynevezett népszavazás négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról. Közben menekülnek az oroszok a putyini mozgósítás elől.

Öt napig tartó "népszavazás" kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.

A szeparatista vezetésű területek lakói arra a kérdésre fognak válaszolni, támogatja-e a lakosság, hogy a régió Oroszországhoz csatlakozzon. De ahogy azt Rácz András szakértő a 444.hu-n megjelent cikkében kiemeli, mégis különböznek majd a Herszonban és Zaporizzsjában, illetve Donyeckben és Luhanszkban feltett kérdések. Az előbbi két megyében az lesz a kérdés, hogy támogatja-e a lakosság, hogy a megye függetlenné váljon Ukrajnától, majd pedig csatlakozzon Oroszországhoz. Utóbbi kettő viszont 2014 óta már létezik egy-egy sajátos, Oroszország által fenntartott kváziállam formájában, Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaság néven. Mivel a két formáció függetlenségét Oroszország egyoldalúan elismerte február 21-én, az otteni lakosságot csak arról kérdezik meg, hogy akarnak-e Oroszországhoz csatlakozni, mert a függetlenségük saját maguk és Oroszország szerint már megvan.

Az MTI közlése szerint az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba a védelmi tárca szerint a háború kezdete óta több mint hárommillió embert evakuáltak.

A TASZSZ hírügynökség összesítése alapján a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ felmérése szerint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság Oroszországban tartózkodó lakosai körében 84 százalékos a részvételi hajlandóság, és a potenciális szavazók 95 százaléka kívánja azt, hogy régiója Oroszország részévé váljon. Három százalék szeretné, ha az entitások független államok lennének, két százalék pedig nem tudott véleményt mondani.

Úgy tudni, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát.

Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.

Rácz András kiemelte cikkében, hogy három nap alatt, szeptember 20. és 23. között teljesen lehetetlen megszervezni és lebonyolítani bármilyen népszavazást vagy más regionális voksolást. Ennyi idő alatt a szavazóköröket sem lehet létrehozni, nemhogy szavazóbizottságokat jelölni, felkészíteni és megszervezni a szavazás lebonyolítását. 

Az ukrán törvények szerint természetesen bármiféle, az elszakadásról szóló regionális népszavazás teljesen törvénytelen. Kijev ennek megfelelően már korábban súlyos büntetéseket helyezett kilátásba mindazoknak, akik részt vennének egy ilyen népszavazás megszervezésében és lebonyolításában.

Azon túl, hogy az akció illegális, az első és legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán kik szavazhatnának. A harcok elől mind a négy megyéből jelentős számban menekült el a lakosság Ukrajna más részeire. Másik probléma, hogy mégis mik a lehetséges alternatívák az elszakadáshoz képest, hisz' az elszakadással szemben állók nem kampányolhatnak szabadon. De emellett kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet megoldani a szavazás titkosságát sem. Szavazókörök hiányában jelen állás szerint több helyen úgy fogják szavaztatni a lakosságot, hogy a szavazóbiztosok néhány rendőrrel kiegészülve házról házra járnak majd, és egyénileg kérdezik meg a lakosok véleményét. Márpedig ez a gyakorlat értelemszerűen teljesen semmibe veszi a szavazás titkosságának elvét, és nem teszi kétségessé, hogyan fognak az emberek szavazni.

Mindeközben, mint azt korábban a Narancs.hu is megírta, a putyini mozgósítás hatására tüntetéseket szerveztek szerte az országban, az oroszok elkezdtek menekülni, sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva. Finnország beutazási korlátozásokat fontolgat. Sanna Marin kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy a kormány felmérte a Finnországon átutazó és az országba beutazó orosz állampolgárok jelentette kockázatokat, és mérlegeli a beengedettek számának drasztikus csökkentését. Az orosz-grúz határon is hosszú, 8 kilométeres sor áll, 24-30 órát kell várni az autóval a mozgósítás elől menekülőknek. Aki azonban biciklivel vagy rollerrel megy, azt egyből átengedik a határon

A részleges mozgósítás következményeként már legalább öt toborzó irodát támadtak meg Oroszországban. Gyújtogatások történtek Szentpéterváron, az Orenburgi területen lévő Gaiban és a Transz-Bajkál területen lévő Kyra faluban.

(Címlapképünkön: Az Ukrajna ellen indított háborút támogató falfestmény előtt megy egy nő Moszkvában 2022. szeptember 20-án. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk