„Jól látszik, hogy az Európai Bizottság nem nyugszik, nem tanult az elmúlt időszak hibáiból és nem akar tudomást venni a valóságról, holott a brüsszeli intézkedések eddig csak súlyosbították az energetikai válságot” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Luxembourgban. Az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatón a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület egyfajta
„lopakodó hatáskörbővítésre”
tesz „rejtett kísérleteket”, ami elfogadhatatlan.
Bár az Európai Tanács olyan jogszabályra hivatkozik, ami alapján minősített többség is elegendő lenne, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy egyhangú döntéssel kerüljenek elfogadásra az energiaellátással kapcsolatos kérdések. Szijjártó Péter szerint az lenne jó, ha „elárasztanák földgázzal az európai piacot, vagyis az Európai Bizottság abban segítene, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen.” A miniszter nem kér a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból.
Szijjártó azt is leszögezte, hogy Magyarország semmifajta kötelező közös beszerzésben nem hajlandó részt venni, meg azt is, hogy az ársapka típusú intézkedések semmilyen módon nem befolyásolhatják a hosszú távú szerződéseket. Nonszensznek nevezte azt a javaslatot, amely szerint a tagállamoknak előzetesen tájékoztatniuk kellene Brüsszelt, ha 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzéséről kívánnak szerződést kötni.
Nem osztozkodunk!
Szijjártó szerint elképzelhetetlen, hogy a szolidaritási mechanizmus értelmében a magyar adófizetői pénzből megvásárolt, Magyarországon tárolt földgázt más országok kapják meg. Végül arról számolt be, hogy Magyarország tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe a nyugat-európai országokéval azt illetően, hogy melyik szállító megbízható. Az orosz Gazprom ugyanis zavartalanul szállítja a szerződéses mennyiséget, míg hazánkat két nyugati vállalat már cserbenhagyta a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében.
Szijjártó kiemelte: a nálunk betárolt gázmennyiség az éves fogyasztás 52 százalékát fedezi, míg az európai átlag 27,5 százalék.
