Giorgia Meloni otthon és az EU-ban

Szkülla és Kharübdisz

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. július 3.

Külpol

A két éve Olaszországot irányító Giorgia Meloni nemzetközi megítélése egészen a közelmúltig magasan szárnyalt. Eközben otthon egyre több, az orbáni modellt megvalósító intézkedést hoz, s az Európai Unióval sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban.

Olaszország felszabadulása óta első szélsőjobboldali – egyben az első női – miniszterelnöke alkalmasint újragondolta korábbi EU-ellenes, szuverenista nézeteit, és az elmúlt két évben újfasiszta rémből kompromisszumkész, pragmatikus, euroatlantista vezetővé fazonírozta magát. A nemzetközi politikában számos kérdésben okozott kellemes meglepetést, ezek közül talán a legfontosabb Oroszország elítélése és az Ukrajna melletti következetes, cselekvő kiállás. Konstruktív együttműködés alakult ki az unió és Meloni között a bevándorlás közös kezelésében is, és sok jó pontot szerzett azzal is, hogy többször játszott híd szerepet régi barátja és eszmetársa, Orbán Viktor, valamint az EU között. Lelkesen ünnepelték.

Mindeközben kevés figyelmet kap az otthoni működése. Márpedig Meloni a legkevésbé sem adta fel ultrakonzervatív, hatalomkoncentrációra törekvő, sokak szerint az orbáni modellt követő programját.

Célkeresztben a média

Hivatalba lépése után nyomban hozzálátott a médiaviszonyok átrendezéséhez. A RAI közszolgálati rádió és televízió élére régi párttársát, a szélsőjobboldali, Soros-ellenes összeesküvés-elméleteivel, rasszista kijelentéseivel kitűnt Giampaolo Rossit nevezte ki. Az indok: az állami médiában túlsúlyban vannak az ellenzéki, baloldali vezetők és munkatársak, ideje rendet tenni. Több sikeres műsort megszüntettek vagy kedvezőtlenebb időpontra tettek át, az új rezsimhez nem elég lojálisnak ítélt műsorvezetők szerződését nem hosszabbították meg, másokat kiszekáltak. Az immár TeleMeloniként is emlegetett állami adókban sok ott dolgozó régi munkatárs szerint politikai szempontok szerint ellenőrzik a hírek tartalmát, sorrendjét, sokszor cenzúráznak. Idén április 25-én, Olaszország felszabadulásának ünnepén például az utolsó pillanatban törölték az ismert antifasiszta író, Antonio Scurati monológját, amelyben a Mussolini-rezsim bűneit sorolta és Melonit bírálta. Ezt utólag azzal próbálták indokolni, hogy túl sokat kért a fellépéséért. Meloni nem reagált az esetre, de saját Facebook-oldalán közzétette a felvételt – az után, hogy az bejárta a kereskedelmi csatornákat és a világhálót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?