Giorgia Meloni otthon és az EU-ban

Szkülla és Kharübdisz

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. július 3.

Külpol

A két éve Olaszországot irányító Giorgia Meloni nemzetközi megítélése egészen a közelmúltig magasan szárnyalt. Eközben otthon egyre több, az orbáni modellt megvalósító intézkedést hoz, s az Európai Unióval sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban.

Olaszország felszabadulása óta első szélsőjobboldali – egyben az első női – miniszterelnöke alkalmasint újragondolta korábbi EU-ellenes, szuverenista nézeteit, és az elmúlt két évben újfasiszta rémből kompromisszumkész, pragmatikus, euroatlantista vezetővé fazonírozta magát. A nemzetközi politikában számos kérdésben okozott kellemes meglepetést, ezek közül talán a legfontosabb Oroszország elítélése és az Ukrajna melletti következetes, cselekvő kiállás. Konstruktív együttműködés alakult ki az unió és Meloni között a bevándorlás közös kezelésében is, és sok jó pontot szerzett azzal is, hogy többször játszott híd szerepet régi barátja és eszmetársa, Orbán Viktor, valamint az EU között. Lelkesen ünnepelték.

Mindeközben kevés figyelmet kap az otthoni működése. Márpedig Meloni a legkevésbé sem adta fel ultrakonzervatív, hatalomkoncentrációra törekvő, sokak szerint az orbáni modellt követő programját.

Célkeresztben a média

Hivatalba lépése után nyomban hozzálátott a médiaviszonyok átrendezéséhez. A RAI közszolgálati rádió és televízió élére régi párttársát, a szélsőjobboldali, Soros-ellenes összeesküvés-elméleteivel, rasszista kijelentéseivel kitűnt Giampaolo Rossit nevezte ki. Az indok: az állami médiában túlsúlyban vannak az ellenzéki, baloldali vezetők és munkatársak, ideje rendet tenni. Több sikeres műsort megszüntettek vagy kedvezőtlenebb időpontra tettek át, az új rezsimhez nem elég lojálisnak ítélt műsorvezetők szerződését nem hosszabbították meg, másokat kiszekáltak. Az immár TeleMeloniként is emlegetett állami adókban sok ott dolgozó régi munkatárs szerint politikai szempontok szerint ellenőrzik a hírek tartalmát, sorrendjét, sokszor cenzúráznak. Idén április 25-én, Olaszország felszabadulásának ünnepén például az utolsó pillanatban törölték az ismert antifasiszta író, Antonio Scurati monológját, amelyben a Mussolini-rezsim bűneit sorolta és Melonit bírálta. Ezt utólag azzal próbálták indokolni, hogy túl sokat kért a fellépéséért. Meloni nem reagált az esetre, de saját Facebook-oldalán közzétette a felvételt – az után, hogy az bejárta a kereskedelmi csatornákat és a világhálót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.