Giorgia Meloni otthon és az EU-ban

Szkülla és Kharübdisz

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. július 3.

Külpol

A két éve Olaszországot irányító Giorgia Meloni nemzetközi megítélése egészen a közelmúltig magasan szárnyalt. Eközben otthon egyre több, az orbáni modellt megvalósító intézkedést hoz, s az Európai Unióval sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban.

Olaszország felszabadulása óta első szélsőjobboldali – egyben az első női – miniszterelnöke alkalmasint újragondolta korábbi EU-ellenes, szuverenista nézeteit, és az elmúlt két évben újfasiszta rémből kompromisszumkész, pragmatikus, euroatlantista vezetővé fazonírozta magát. A nemzetközi politikában számos kérdésben okozott kellemes meglepetést, ezek közül talán a legfontosabb Oroszország elítélése és az Ukrajna melletti következetes, cselekvő kiállás. Konstruktív együttműködés alakult ki az unió és Meloni között a bevándorlás közös kezelésében is, és sok jó pontot szerzett azzal is, hogy többször játszott híd szerepet régi barátja és eszmetársa, Orbán Viktor, valamint az EU között. Lelkesen ünnepelték.

Mindeközben kevés figyelmet kap az otthoni működése. Márpedig Meloni a legkevésbé sem adta fel ultrakonzervatív, hatalomkoncentrációra törekvő, sokak szerint az orbáni modellt követő programját.

Célkeresztben a média

Hivatalba lépése után nyomban hozzálátott a médiaviszonyok átrendezéséhez. A RAI közszolgálati rádió és televízió élére régi párttársát, a szélsőjobboldali, Soros-ellenes összeesküvés-elméleteivel, rasszista kijelentéseivel kitűnt Giampaolo Rossit nevezte ki. Az indok: az állami médiában túlsúlyban vannak az ellenzéki, baloldali vezetők és munkatársak, ideje rendet tenni. Több sikeres műsort megszüntettek vagy kedvezőtlenebb időpontra tettek át, az új rezsimhez nem elég lojálisnak ítélt műsorvezetők szerződését nem hosszabbították meg, másokat kiszekáltak. Az immár TeleMeloniként is emlegetett állami adókban sok ott dolgozó régi munkatárs szerint politikai szempontok szerint ellenőrzik a hírek tartalmát, sorrendjét, sokszor cenzúráznak. Idén április 25-én, Olaszország felszabadulásának ünnepén például az utolsó pillanatban törölték az ismert antifasiszta író, Antonio Scurati monológját, amelyben a Mussolini-rezsim bűneit sorolta és Melonit bírálta. Ezt utólag azzal próbálták indokolni, hogy túl sokat kért a fellépéséért. Meloni nem reagált az esetre, de saját Facebook-oldalán közzétette a felvételt – az után, hogy az bejárta a kereskedelmi csatornákat és a világhálót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.