Giorgia Meloni otthon és az EU-ban

Szkülla és Kharübdisz

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. július 3.

Külpol

A két éve Olaszországot irányító Giorgia Meloni nemzetközi megítélése egészen a közelmúltig magasan szárnyalt. Eközben otthon egyre több, az orbáni modellt megvalósító intézkedést hoz, s az Európai Unióval sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban.

Olaszország felszabadulása óta első szélsőjobboldali – egyben az első női – miniszterelnöke alkalmasint újragondolta korábbi EU-ellenes, szuverenista nézeteit, és az elmúlt két évben újfasiszta rémből kompromisszumkész, pragmatikus, euroatlantista vezetővé fazonírozta magát. A nemzetközi politikában számos kérdésben okozott kellemes meglepetést, ezek közül talán a legfontosabb Oroszország elítélése és az Ukrajna melletti következetes, cselekvő kiállás. Konstruktív együttműködés alakult ki az unió és Meloni között a bevándorlás közös kezelésében is, és sok jó pontot szerzett azzal is, hogy többször játszott híd szerepet régi barátja és eszmetársa, Orbán Viktor, valamint az EU között. Lelkesen ünnepelték.

Mindeközben kevés figyelmet kap az otthoni működése. Márpedig Meloni a legkevésbé sem adta fel ultrakonzervatív, hatalomkoncentrációra törekvő, sokak szerint az orbáni modellt követő programját.

Célkeresztben a média

Hivatalba lépése után nyomban hozzálátott a médiaviszonyok átrendezéséhez. A RAI közszolgálati rádió és televízió élére régi párttársát, a szélsőjobboldali, Soros-ellenes összeesküvés-elméleteivel, rasszista kijelentéseivel kitűnt Giampaolo Rossit nevezte ki. Az indok: az állami médiában túlsúlyban vannak az ellenzéki, baloldali vezetők és munkatársak, ideje rendet tenni. Több sikeres műsort megszüntettek vagy kedvezőtlenebb időpontra tettek át, az új rezsimhez nem elég lojálisnak ítélt műsorvezetők szerződését nem hosszabbították meg, másokat kiszekáltak. Az immár TeleMeloniként is emlegetett állami adókban sok ott dolgozó régi munkatárs szerint politikai szempontok szerint ellenőrzik a hírek tartalmát, sorrendjét, sokszor cenzúráznak. Idén április 25-én, Olaszország felszabadulásának ünnepén például az utolsó pillanatban törölték az ismert antifasiszta író, Antonio Scurati monológját, amelyben a Mussolini-rezsim bűneit sorolta és Melonit bírálta. Ezt utólag azzal próbálták indokolni, hogy túl sokat kért a fellépéséért. Meloni nem reagált az esetre, de saját Facebook-oldalán közzétette a felvételt – az után, hogy az bejárta a kereskedelmi csatornákat és a világhálót.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.