Giorgia Meloni otthon és az EU-ban

Szkülla és Kharübdisz

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. július 3.

Külpol

A két éve Olaszországot irányító Giorgia Meloni nemzetközi megítélése egészen a közelmúltig magasan szárnyalt. Eközben otthon egyre több, az orbáni modellt megvalósító intézkedést hoz, s az Európai Unióval sem olyan felhőtlen már a viszonya, mint korábban.

Olaszország felszabadulása óta első szélsőjobboldali – egyben az első női – miniszterelnöke alkalmasint újragondolta korábbi EU-ellenes, szuverenista nézeteit, és az elmúlt két évben újfasiszta rémből kompromisszumkész, pragmatikus, euroatlantista vezetővé fazonírozta magát. A nemzetközi politikában számos kérdésben okozott kellemes meglepetést, ezek közül talán a legfontosabb Oroszország elítélése és az Ukrajna melletti következetes, cselekvő kiállás. Konstruktív együttműködés alakult ki az unió és Meloni között a bevándorlás közös kezelésében is, és sok jó pontot szerzett azzal is, hogy többször játszott híd szerepet régi barátja és eszmetársa, Orbán Viktor, valamint az EU között. Lelkesen ünnepelték.

Mindeközben kevés figyelmet kap az otthoni működése. Márpedig Meloni a legkevésbé sem adta fel ultrakonzervatív, hatalomkoncentrációra törekvő, sokak szerint az orbáni modellt követő programját.

Célkeresztben a média

Hivatalba lépése után nyomban hozzálátott a médiaviszonyok átrendezéséhez. A RAI közszolgálati rádió és televízió élére régi párttársát, a szélsőjobboldali, Soros-ellenes összeesküvés-elméleteivel, rasszista kijelentéseivel kitűnt Giampaolo Rossit nevezte ki. Az indok: az állami médiában túlsúlyban vannak az ellenzéki, baloldali vezetők és munkatársak, ideje rendet tenni. Több sikeres műsort megszüntettek vagy kedvezőtlenebb időpontra tettek át, az új rezsimhez nem elég lojálisnak ítélt műsorvezetők szerződését nem hosszabbították meg, másokat kiszekáltak. Az immár TeleMeloniként is emlegetett állami adókban sok ott dolgozó régi munkatárs szerint politikai szempontok szerint ellenőrzik a hírek tartalmát, sorrendjét, sokszor cenzúráznak. Idén április 25-én, Olaszország felszabadulásának ünnepén például az utolsó pillanatban törölték az ismert antifasiszta író, Antonio Scurati monológját, amelyben a Mussolini-rezsim bűneit sorolta és Melonit bírálta. Ezt utólag azzal próbálták indokolni, hogy túl sokat kért a fellépéséért. Meloni nem reagált az esetre, de saját Facebook-oldalán közzétette a felvételt – az után, hogy az bejárta a kereskedelmi csatornákat és a világhálót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.