Tényleg megvétózta a lengyel köztársasági elnök a bíróságokat lefejező törvényeket

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. július 31.

Külpol

De a parlament még felülírhatja a vétót, ha akarja.

Visszaküldött a parlamentnek két törvényt hétfőn a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat.

A törvények megvétózását Andrzej Duda – akit a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelölt az elnöki pozícióra – a múlt héten jelentette be. Az igazságszolgáltatási tanácsról szóló jogszabály a parlamenti többség kezébe adta volna a bírók kinevezéséről és előmeneteléről határozó tanács tagjainak megválasztását, a legfelsőbb bíróság tagjait pedig egyszerűen nyugdíjba küldené a lengyel kormány, kivéve azokat, akikkel az igazságügyi miniszter kivételt tesz. Egy harmadik törvényt a múlt héten aláírt Duda, ez kritikusai szerint az alsóbb szintű bíróságok működésébe enged túl nagy beleszólást a miniszternek.

A lengyel államfői hivatal honlapján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjainak megválasztását nevezik a Szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsóház háromötödös – ne pedig sima – többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszenzus eredményeként jöjjön létre.

A legfelsőbb bíróságot érintő törvényben Duda többek között azt kifogásolta, hogy a széles hatáskörrel felruházott testületben az igazságügyi miniszternek – aki jelenleg Lengyelországban főügyész is egyben – „óriási” befolyása lenne, ami veszélyeztetné a legfelsőbb bíróság függetlenségét és tekintélyét.

Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház elutasíthatja, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda a múlt héten bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett.

Az Európai Bizottság szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen amiatt, hogy a hivatalos közlönyben előző nap közzétették a Duda által aláírt, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. Azt is kilátásba helyezték: amennyiben a KRS-t és a legfelsőbb bíróságot érintő, Duda által megvétózott törvények mégis hatályba lépnek, készek elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.