"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben" - tolmácsolta a Fidesz fenyegető ígéretét Pelczné Gáll Ildikó az RMDSZ 10. kongresszusán. Szavai leperegtek az Erdély legtávolabbi szegleteiből összesereglett küldöttekről. A Fidesz megmondta, mit vár el az RMDSZ-től, és az mit kaphat ezért cserébe: az ajánlat azonban nem jött be.
Személyek és struktúrák
A Markó Béla vezette RMDSZ két évtizeden át egyenlő távolságot tartott a magyarországi pártoktól, és a belügyeibe nem engedett beleszólást. A Fidesz mégis többször próbálkozott - sikertelenül - nyomásgyakorlással. Ezúttal sem bízta a véletlenre a dolgot, a tisztújító nagyváradi kongresszuson "saját" jelöltje is volt saját üzenettel, és persze Magyarországról jól megtámogatott kampánnyal.
Az elnökválasztáson hárman indultak: a Markó-vonal "hivatalos örököse", a Hargita megyéből származó kulturális miniszter, Kelemen Hunor, a kolozsvári liberális Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsosa, és az ismeretlenségből előlépett, önmagát Fidesz-elkötelezettként meghatározó, Kovászna megyei Olosz Gergely. Utóbbi az elmúlt hónapokban fegyelmezetten közvetítette a legnagyobb magyar kormánypárt üzenetét: ha az RMDSZ szembefordul egykori önmagával, és elkötelezi magát a magyarországi kormánypártnak, akkor számíthat a Fidesz támogatására.
Olosz ajánlata sokaknak, elsősorban a székelyföldi képviselőknek, önkormányzati tagoknak csábító volt. Egyszer már kínálta ezt az alternatívát az ugyancsak Fidesz támogatta Magyar Polgári Párt. Az a projekt befuccsolt, így most az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásában és előretörésében bíznak sokan. Az idei kongresszus nagy kérdése az volt, vannak-e rejtett tartalékai (szimbolikus és konkrét értelemben) az RMDSZ-nek. Tud-e mandátumot, önkormányzati pozíciót kínálni a szervezet, vagy az egyre élesebb magyar-magyar politikai versenyben lemarad a Fidesz támogatása nélkül?
Markó Béla tizennyolc év elnöklés után leköszönt, helyét az általa másfél évtizede támogatott Kelemen Hunor vette át. Bírálóik úgy vélték: ők ketten olyannyira ugyanazt képviselik, hogy a személycsere nem is igazi változás. Pedig a szervezet további sorsa - az elnök személyétől függetlenül - vélhetőleg mégis radikálisan változik. A jövőben megerősödnek a tagszervezetek, az eddig egyszemélyes pártként működő RMDSZ-ben több - egymástól gyökeresen eltérő álláspontot képviselő - szereplő kaphat meghatározó szerepet. Kiteljesedhet az RMDSZ "hőskorszaka" óta aktív Borbély László (jelenleg környezetvédelmi miniszter), de előretörhetnek például a Kovászna megyei önkormányzati vezetők (Olosz Gergely körzetéből) is, többek között azok, akik az RMDSZ regionális szerkezetváltását sürgették. A szövetségi elnök mellett döntéshozói jogkört kap a politikai alelnök, és betöltik a szövetségi alelnök posztját is - vagyis több lábon áll majd a szervezet. Így sem Bukarestből, sem Budapestről nem lesz egyszerű megüzenni, hogy melyik RMDSZ-vezető mondjon le (mint tették azt korábban Markóval). A szervezet döntéseinek legitimitása is erősebb lesz. Eddig Markó és Tőkés nézett egymással farkasszemet - mostantól nem ilyen egyszerű a képlet.
A hétvégi egyeztetés után úgy tűnik, sem a román politikai élet szereplői, sem a "magyar-magyar" alkuk miatt nincs kényszerpályán a szervezet. A sokszínű csapat kapcsolatai szerteszét ágaznak, Basescu pártjánál és annak ellenzékénél egyaránt vannak embereik.
Udvarlók
A nagyváradi kongresszuson a fideszes Pelczné Gáll Ildikó mellett jelen volt a KDNP-s Semjén Zsolt, az LMP nevében Schiffer András köszöntötte a résztvevőket, az MSZP részéről Balogh András alelnök szólalt fel. Tiszteletét tette a román kormányfő, Emil Boc és a kormányzásra készülő ellenzéki szociáldemokrata párt vezetője, Victor Ponta is. Míg a magyarországi pártok képviselői arról értekeztek, hogy szabad-e Magyarországról beavatkozni az erdélyi magyar politikába, addig a román pártok mindegyike együttműködési szándékáról biztosította az RMDSZ-t, amelyet még mindig a "legmegbízhatóbb" politikai szereplőként értékeltek a román felszólalók.
Pártállástól és politikai preferenciáktól függetlenül a változást (és a változás feltételeként értelmezett elnökcserét) a szervezeten kívül és belül egyaránt sokan várták. A Tőkés László mögött felsorakozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sokáig lebegtette, sor kerül-e új párt bejegyzésére, vagy sikerül az RMDSZ-szel olyan megállapodást kötni, amely a szövetségen kívüliek számára is elfogadható. (Ahogyan Tőkés fogalmazott: sikerül-e "markótlanítani" a pártot.) A székelyföldi RMDSZ-tagszervezetek voltak a leghatározottabbak: olyan regionális szervezeti reformot követeltek, amely nagyobb mozgásteret biztosít számukra, és lazít az eddig központosított modellen. Az RMDSZ-en kívül (az EMNT-n belül vagy akörül) lévők arra figyeltek: lesz-e esély a helyi különalkukra, és lesz-e mód az országos közös fellépésre. A tét a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások sikere. Markónak is érdeke volt az elnökváltás: a majdnem két évtizednyi regnálás összes lehetőségét kihasználta.
A parlamenti választásokon várhatóan jövőre összezár az erdélyi magyar közösség, hogy teljesíteni tudja a bejutási küszöböt. Ez az összefogás független attól, hogy a szervezet a következő években milyen irányvonalat követ, hogy "markótlan"-e az RMDSZ vagy sem: a törvényhozási részvétel közös érdek. Helyi szinten viszont éles küzdelem lesz Markó és Tőkés emberei között, még Markó távozása után is. A leköszönt elnök nyilván nem a semmibe lép vissza: politikai tisztségeit megtartja, az RMDSZ háttérintézményeiben továbbra is meghatározó súllyal lesz jelen. Úgy távozik, hogy marad: ez a megállapítás vádként és dicséretként is elhangzott Nagyváradon Markó Béláról.
A szövetség kompromisszumkész - derült ki a hétvégén. Ám nem Tőkés diktálja a tempót: ezt jelzi az is, hogy az egykori püspököt, jelenlegi EP-képviselőt meg sem hívták a kongresszusra.
Előre az ötért
Az RMDSZ Nagyváradon elsősorban nem is az elnök személyéről, hanem a szövetségen belüli alkupozíciókról döntött. Továbbá arról, hogy marad-e a tagság jelentős része az eddigi szövetségen belül, vagy átpártol a most alakuló Erdélyi Magyar Néppárthoz. (Burkolt és nyílt fenyegetések, felajánlkozások az elnökválasztási kampányban egyaránt elhangzottak.) Kelemen Hunor a lehető legszélesebbre nyitotta a kapukat - Markó Béla taktikus támogatásán kívül ez győzte meg a küldötteket arról, hogy ő a megfelelő jelölt.
A még meg sem született Erdélyi Magyar Néppárt árnya ugyanakkor érzékelhetően rávetül az RMDSZ-en belüli folyamatokra. Nem sokkal a nagyváradi kongresszus előtt Markó úgy nyilatkozott: nem helyes, hogy az erdélyi magyar pártalapítást Magyarországról pénzelik, mert az új szervezet a magyar közösség megosztásához járul hozzá. A szövetség politikusai láthatólag attól tartottak, hogy a tagságot egyszerűen "kivásárolják" a szervezetből, és a Fidesz "stratégiai partnereként" emlegetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az új néppárt vonzóbb, biztosabb alternatívát kínál a helyüket keresőknek.
Eckstein-Kovács Péter lelkiismeretesen végigjárta a tagszervezeteket, és találkozott az RMDSZ-ből kiszorultakkal vagy a szervezeten kívül politizálókkal, többek között Tőkés Lászlóval is. Nem ígért Magyarországról becsatornázott direkt politikai támogatást, de jelezte: az eddigi konfliktusok felülírhatók, az együttműködés új rendszere kialakítható. Kelemen Hunor nem ment el eddig: a liberális jelölt profi, a szavazói bázisig elérő kampányával szemben szűk körű, de mindennél hatásosabb tárgyalássorozatot folytatott. Az RMDSZ kifelé kacsingató helyi vezetőit győzte meg a további csapatmunka lehetőségéről, és annak esélyéről, hogy szabad kezet kapnak a helyi ügyeik intézésére. Eckstein-Kovács Péter "kívülről", Kelemen Hunor "belülről" kampányolt. Noha egymás ellen indultak, valójában kiegészítették egymást, hiszen az RMDSZ-t erősítették a Markó-érát támogató Kelemen-párti voksok és azok a protesztszavazatok is, amelyeket Eckstein-Kovács Péter kapott.
Az RMDSZ fennállása óta nem volt ilyen igényes, kiélezett vita a szervezetben. Kelemen Hunor végül a küldöttek 371 szavazatát szerezte meg, Eckstein-Kovács Péter 118 voksot kapott. Olosz Gergelyt, aki Orbán Viktor és Semjén Zsolt barátságára hivatkozva nehéztüzérséggel indult versenybe, mindössze 47 küldött támogatta. Ezzel a politikai piacon marad az engedményekre kész, de nem zsarolható etnikai ernyőszervezet. Van még mit kínálnia.
