Több száz bálnát fogott be a japán flotta a vadászati tilalom feloldását követő első halászaton

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. október 4.

Külpol

Éljen.

Kétszázhuszonhárom bálna elejtése után hazatért Japánba a halászflotta, amely az elmúlt három hónapban 31 éves szünet után először vett részt kereskedelmi célú halászatban.

Főhajója, a Niszsin Maru pénteken futott be Simonoszeki kikötőjébe, a két támogató hajó, a Jusin Maru és a No. 3 Jusin Maru szintén hazatért.

Japán 1988-ban váltott az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatra, tavaly decemberben azonban bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy újra kereskedelmi célú vadászatot folytasson. Az erről szóló határozat 2019. július 1-jén lépett életbe.

A japán halászati hivatal az idei kvótában a fő flottával 232 bálna elejtését tűzte ki célul. A flotta végül 1430 tonna fagyasztott bálnahússal tért vissza a kikötőbe: 187 trópusi bálnát, 25 tőkebálnát és 11 csukabálnát fogtak. Tavaly, a még tudományos célú bálnavadászatról 670 tonnával több hússal tértek haza a hajók az Antarktisz vizeiről.

Elejtett csukabálnát emelnek partra egy bálnavadászhajóról a Hokkaido szigetén fekvő Kusiróban 2019. július 1-jén.

Elejtett csukabálnát emelnek partra egy bálnavadászhajóról a Hokkaido szigetén fekvő Kusiróban 2019. július 1-jén.

Fotó: MTI/EPA/JIJI

A bírálók szerint Japán 1988 után tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, mivel az állatok húsát végül szintén értékesítették.

A kereskedelmi bálnavadászat kritikusai szerint mivel már csak kevesen fogyasztanak bálnahúst, a kereskedelmi bálnavadászat az idők és az ízlés változása miatt kudarcra van ítélve.

A bálnahús elérhető és megfizethető proteinforrás volt a 2. világháború utáni nehéz időkben Japánban. A legtöbb bálnahús, 223 ezer tonna 1962-ben fogyott az országban. Ám a bálnahús helyét a következő évtizedekben más húsfélék foglalták el. Manapság az éves fogyasztás mintegy 4000-5000 tonna a bálnahúsból a japán halászati hivatal szerint.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.