Több mint öt és fél ezer ember szabadon bocsátását jelentette be a mianmari junta

  • narancs.hu
  • 2021. október 18.

Külpol

A diplomáciai nyomásnak engedve igyekszik kompromisszumképesnek tűnni a katonai vezetés.

A mianmari junta vezetője, Min Aung Hlaing miniszterelnök hétfői televíziós megszólalásában arról beszélt, hogy elkötelezett a béke és a demokrácia helyreállítása mellett – áll az MTI beszámolójában.  Mint mondta, a katonai vezetés humanitárius megfontolások alapján döntött az 5636 emberre vonatkozó amnesztiáról, ugyanakkor ismét az ellenállást vádolta meg azzal, hogy erőszakot szít.

Miután a Dél-kelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy személyesen nem vehet részt a szervezet csúcstalálkozóján, Min Aung Hlaing azt hangsúlyozta, hogy az ASEAN-nak azt is figyelembe kellene vennie, hogy az ellenállás erőszakcselekményeket követ el. A tábornok megerősítette, hogy kormánya elkötelezett a korábban bejelentett, öt pontból álló béketerv végrehajtása mellett, hozzátette ugyanakkor, hogy az ASEAN különmegbízottjának egyes követelései tárgyalási alapnak sem megfelelők.

Mianmarban a hadsereg februárban ragadta magához – ismételten – a hatalmat. Áprilisban az ASEAN égisze alatt megállapodás született, amelyben a délkelet-ázsiai ország jelenlegi katonai vezetése vállalta, hogy visszaszorítja az erőszakot, beengedi a humanitárius segélyeket és tárgyalásokat kezd az ellenzékkel.

Az ASEAN megállapította, hogy nem történt elégséges előrelépés egyik területen sem, és a külügyminiszterek által elfogadott nyilatkozat szerint „aggodalomra ad okot, hogy Mianmar valóban eltökélt-e” abban, hogy teljesíti az áprilisban aláírt öt pontban vállalt kötelezettségeit, „különös tekintettel arra, hogy létrejöhet-e konstruktív párbeszéd” minden érintett fél bevonásával.

A volt Burmában a katonai hatalomátvétel óta több mint ezer civilt öltek meg, és több ezer embert vettek őrizetbe a biztonsági szervek az ENSZ adatai szerint. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, és az ASEAN-ra is komoly nyomás nehezedett, hogy ne csak nyilatkozatokkal, hanem tényleges intézkedésekkel is jelezze, hogy elítéli a mianmari vezetést.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.