Több mint öt és fél ezer ember szabadon bocsátását jelentette be a mianmari junta

  • narancs.hu
  • 2021. október 18.

Külpol

A diplomáciai nyomásnak engedve igyekszik kompromisszumképesnek tűnni a katonai vezetés.

A mianmari junta vezetője, Min Aung Hlaing miniszterelnök hétfői televíziós megszólalásában arról beszélt, hogy elkötelezett a béke és a demokrácia helyreállítása mellett – áll az MTI beszámolójában.  Mint mondta, a katonai vezetés humanitárius megfontolások alapján döntött az 5636 emberre vonatkozó amnesztiáról, ugyanakkor ismét az ellenállást vádolta meg azzal, hogy erőszakot szít.

Miután a Dél-kelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy személyesen nem vehet részt a szervezet csúcstalálkozóján, Min Aung Hlaing azt hangsúlyozta, hogy az ASEAN-nak azt is figyelembe kellene vennie, hogy az ellenállás erőszakcselekményeket követ el. A tábornok megerősítette, hogy kormánya elkötelezett a korábban bejelentett, öt pontból álló béketerv végrehajtása mellett, hozzátette ugyanakkor, hogy az ASEAN különmegbízottjának egyes követelései tárgyalási alapnak sem megfelelők.

Mianmarban a hadsereg februárban ragadta magához – ismételten – a hatalmat. Áprilisban az ASEAN égisze alatt megállapodás született, amelyben a délkelet-ázsiai ország jelenlegi katonai vezetése vállalta, hogy visszaszorítja az erőszakot, beengedi a humanitárius segélyeket és tárgyalásokat kezd az ellenzékkel.

Az ASEAN megállapította, hogy nem történt elégséges előrelépés egyik területen sem, és a külügyminiszterek által elfogadott nyilatkozat szerint „aggodalomra ad okot, hogy Mianmar valóban eltökélt-e” abban, hogy teljesíti az áprilisban aláírt öt pontban vállalt kötelezettségeit, „különös tekintettel arra, hogy létrejöhet-e konstruktív párbeszéd” minden érintett fél bevonásával.

A volt Burmában a katonai hatalomátvétel óta több mint ezer civilt öltek meg, és több ezer embert vettek őrizetbe a biztonsági szervek az ENSZ adatai szerint. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, és az ASEAN-ra is komoly nyomás nehezedett, hogy ne csak nyilatkozatokkal, hanem tényleges intézkedésekkel is jelezze, hogy elítéli a mianmari vezetést.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.