Törvényen kívül helyezte az EP a lengyel alkotmánybíróságot

  • narancs.hu
  • 2021. október 21.

Külpol

A határozat szerint a testület nem független, nem jogosult az alkotmány értelmezésére.

Határozatban mondta ki az Európai Parlament csütörtökön, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és nem jogosult a lengyel alkotmány értelmezésére – tudósít az HVG EUrológus rovata.

Az írás szerint az európai parlament képviselői nagy többséggel fogadták el a határozatot. A lengyel taláros testület és az EP közötti  jogi nézeteltérésről kedden is tárgyaltak a képviselők. 

A jogvita júliusban kezdődött: az Európai Unió luxemburgi bírósága úgy határozott, a varsói Legfelsőbb Bíróságnak fel kell függesztenie a tevékenységét, mert a tagjait – több száz más bíróval együtt – egy politikai alapon kinevezett testület javaslatára iktatták be. A lengyel alkotmánybíróság viszont úgy találta, hogy az EU bíróságának a döntése ellentétes a lengyel alkotmánnyal, ezért érvénytelen. Az Európai Bíróság erre pénzbüntetést helyezett kilátásba. 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt kérte a taláros testülettől, mondja ki általánosságban is, hogy az Európai Bíróság nem szólhat bele a lengyel ügyekbe. Ez a döntés október 7-én meg is született: a lengyel alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy az uniós jog nem állhat a nemzeti jog fölött. 

Ebben a huzavonában a magyar kormány is állást foglalt, kormányhatározattal:

Az Európai Parlament most úgy érvelt, hogy a lengyel alkotmánybíróság határozata „az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak” minősül. Az EP hangsúlyozta, hogy a lengyel alkotmányban benne van, az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, és amikor a nemzeti joggal ütköznek, elsőbbséget élveznek. 

Az Európai Parlament azt kéri az Európai Bizottságtól, indítson Lengyelországgal szemben „jogállamisági mechanizmust”, vagy kötelezettségszegési eljárásokat, függessze fel az uniós pénzek kifizetését, ne hagyja jóvá a lengyel helyreállítási tervet. 

Arról is szó volt, hogy az uniós forrásokat közvetlenül, a lengyel államot megkerülve juttassák el azoknak, akik elnyerték azokat.

A témáról Bernard Guetta ezt írja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.