„Trump elindított egyfajta mozgalmat, de mi valami még nagyobbat indítottunk útjára”

Külpol

Igaz történet arról, hogyan hatolt be a Capitoliumba egy fiatal Trump-hívő.

„Nem bánok semmit. Nem bántottam senkit, nem törtem össze semmit. Bár azt hiszem, jogsértést követtem el” – ezt Brandon Fellows mondta a Bloombergnek, akit azért keresett meg az újság, mert ő is egyike volt azoknak, akik január 6-án behatoltak a Capitolium épületébe. Tették mindezt azután, hogy Donald Trump hatalomtól búcsúzó amerikai elnök felhergelte hallgatóságát a Fehér Ház közelében tartott nagygyűlésen a Joe Biden megválasztott elnök győzelmét megerősítő kongresszusi ülés előtt. A zavargásokban öten meghaltak.

A 26 éves Fellows arról mesélt, mi motiválta arra, hogy Washingtonba menjen, ráadásul úgy, hogy korábban sosem vett részt egyetlen egy olyan gyűlésen sem, amely Trumpot támogatta volna. A cikk szerzője kiemeli:

a Trumpot támogató fiatalember példája tökéletesen megmutatja, milyen hatással tud lenni a közösségi média és a közösségi médiában aktívan megnyilvánuló elnök a híveire.

Fellows ugyanis azt mondta, egyértelműen Trump Twitter-üzenetei miatt ment Washingtonba. Azt nem tervezte ugyan, hogy be is fog törni a Capitoliumba, de Trumpot mindenképpen látni és hallani akarta.

Fellows emellett abban is biztos, hogy a választást elcsalták. Értesülései nagy részét a közösségi médiából szerzi, a YouTube-on olyan konzervatív kommentátorokat követ, mint Ben Shapiro vagy Steven Crowder. A most 36 éves Ben Shapiro korábban az alt-right Breitbart vezető szerkesztője volt, innen Steve Bannont és Trumpot kritizálva távozott, 2018 óta azonban a Trump-párti Fox Newson vezet műsort, és több könyvet is írt, töbek között a baloldal térnyeréséről a médiában, vagy az egyetemi világ liberális uralmáról. Crowder korábban szintén a Foxnál dolgozott, 2017-18-tól a YouTube-on és a podcastjában osztja az észt, a videómegosztó 2019-ben vizsgálatot is indított ellene homofób és rasszista megnyilvánulásai miatt. 

Az ő követőjük Brandon Fellows, aki azt mondta, elég bizonyítékát látta már annak, hogy a választás nem volt tiszta, és egyszerűen nem érti, miért nem történik semmi. A Capitoliumnál összegyűlt tömeget úgy jellemezte, hogy olyan emberekkel találkozott, akikkel normális esetben nem jött volna ki, ott mégis olyan érzés volt, mintha egy nagy család lennének, mintha összetartoznának egy közös cél érdekében.

Amerikai elnökválasztás

 
Tüntetők a Capitoliumban
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
 

Trump beszéde után a tömeg a Capitoliumhoz vonult, mire Fellows az épülethez ért, az emberek már lerohanták és arrébb lökdösték a kordonokat, egy tüntető pedig betörte az ajtót, ő pedig azt gondolta,

ma történelmet írnak ezek az emberek, amiből ő sem akar kimaradni.

Így aztán segített másoknak felkapaszkodni a falra, majd némi hezitálás után ő is beugrott az épületbe egy betört ablakon keresztül. Először attól tartott, hogy a behatolókat letartóztatják, de a Capitoliumban több rendőrrel is beszédbe elegyedett, és mivel mindenki segítőkész és jó fej volt, azt gondolta, senkinek nem esik bántódása, az eseményeknek semmiféle következménye nem lesz.

A Capitoliumban nagyjából fél órát töltött, közben számos videót készített, amelyeket feltöltött a Snapchatre is. Ezeken látható, ahogy Fellows elbeszélget a rendőrökkel, vagy ahogy Jeff Merkley demokrata oregoni szenátor irodájában beleül a székébe, a sáros bakancsát felteszi az asztalra, és beleszív egy füves cigibe, amit egy másik tüntető ad neki.

Fellows arról is beszámolt, hogy szerette volna megnézni a Nemzeti Szobortermet, ezért megkérdezte az egyik rendőrt, útbaigazítaná-e. A rendőr elmagyarázta neki, hogyan talál oda, és hogy az ott található szobrok az egyes államokat reprezentálják. Fellows mindezt videóra vette. Miután elhagyta az épületet, még készített néhány fényképet a Capitolium előtt álló rendőrökkel és egy rendőrségi motorra is felült. Azt mondja,

mióta feltöltötte a Capitoliumban készült képeket az egyik randioldalra, a profilja teljesen „felrobbant”.

Fellows a lapnak arról is beszélt, biztos benne, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatása körül jó pár tüntetés és hasonló esemény várható még, amiken ő is részt akar venni, ezért azt tervezi, hogy visszatér Washingtonba. És több erőszakra is számít.

„Abban biztos vagyok, hogy Trump elindított egyfajta mozgalmat, de azzal, amit tettünk, mi valami még nagyobbat indítottunk útjára” – mondta. 

(Címlapképünk: Donald Trump tüntető támogatói capitoliumi rendőrökkel állnak szemben a szenátusi ülésterem előtt, az amerikai törvényhozás washingtoni épületében 2021. január 6-án. MTI/AP/Manuel Balce Ceneta)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.