Amerikai védelmi miniszter: Ukrajna követelései irreálisak

  • narancs.hu
  • 2025. február 12.

Külpol

Trump további szankciókat ígér, Pete Hegseth pedig nem akarja, hogy NATO-csapatok települjenek Ukrajnába.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter első alkalommal vett részt az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésén, ahol kijelentette, hogy Ukrajna teljes területi felszabadítása Oroszország alól „nem reális célkitűzés” – írja az ABC News. Hangsúlyozta, hogy a vérontásnak véget kell vetni, és Donald Trump elnök adminisztrációja a diplomáciai úton történő békekötést tartja prioritásnak.

Hegseth szerint az Egyesült Államok nem tartja elérhetőnek Ukrajna NATO-tagságát a béketárgyalások során, és a biztonsági garanciákat európai és nem európai békefenntartó csapatoknak kell biztosítaniuk, nem NATO-misszió keretében. Ez azt is jelenti, hogy amerikai csapatok nem fognak Ukrajnába települni.

Trump tervei között szerepel, hogy energiaárak csökkentésével és az orosz energiaszankciók szigorításával nyomást gyakoroljon Moszkvára. Emellett Hegseth figyelmeztette az európai szövetségeseket, hogy Amerika kevesebb szerepet kíván vállalni Európa biztonságában, mivel Kína és a belső határvédelem elsőbbséget élvez. Felszólította Európát, hogy növelje védelmi kiadásait, és Trump célkitűzésével összhangban a GDP 5%-át fordítsa katonai kiadásokra.

A brit védelmi miniszter, John Healey válaszul kijelentette, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett Ukrajna és Európa biztonsága iránt, és készen áll arra, hogy fokozza erőfeszítéseit.

Zelenszkij tagad valamit

Ezzel egyidőben Zelenszkij ukrán elnök visszautasította azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Boris Johnson volt brit miniszterelnök megakadályozta volna egy potenciális békemegállapodás létrejöttét Ukrajna és Oroszország között 2022 tavaszán – írja a Guardian. Zelenszkij „logikátlannak” nevezte ezt a narratívát, hangsúlyozva, hogy soha nem fogadott el orosz ultimátumokat, és Johnsonnak nem volt befolyása döntéseire.

Az Ukrainska Pravda által közölt történet szerint Johnson arra ösztönözte Ukrajnát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra ahelyett, hogy békét kötne. Bár az ukrán tárgyaló, David Arakhamia is tett erre utaló megjegyzéseket, Zelenszkij tisztázta, hogy amikor Johnson 2022 áprilisában Kijevbe látogatott, az orosz erők már visszavonulóban voltak. Ez a narratíva most újra előkerült, amikor Donald Trump javaslatot tenne a konfliktus lezárására. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a korai tárgyalások az orosz túlzott követelések és a többek között Bucsában elkövetett háborús bűnök miatt hiúsultak meg, valamint azért, mert a nyugati szövetségesek nem nyújtottak hiteles biztonsági garanciákat.

Donald Trump ma arról beszélt, hogy egy Oroszországban bebörtönzött amerikai tanár elengedésének szerepe lehet a háború lezárásában, de egyelőre nem teljesültek be azok a várakozások, hogy ezen a héten Zelenkszijjel és Putyinnal is egyeztethet. Pedig Zelenszkij már arról beszélt, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal, ha az Egyesült Államok és az EU is jelen van

Arról is írtunk, hogy Trumpék választásokat szorgalmaznak Ukrajnában. Az amerikai elnök már a kampányban megígérte, hogy elhozza a békét, legutóbb egyértelművé tette, Oroszországnak akarnia kell a megállapodást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.