Trump után az is értékelendő, hogy egy olyan elnök kerülhet pozícióba, aki tudja, mit miért csinál

Külpol

Mivel nyerhetett meg idén Donald Trump több fekete szavazót, mint 2016-ban? Mit csináltak rosszul a demokraták Hillary Clinton kampányában? Többek között ezekről is beszélt a Clinton-kampány egykori szóvivője, Karen Finney politikai tanácsadó.

Bár az amerikai elnökválasztás kedden lezajlott, péntek délben még mindig nem tudhatjuk, ki lesz az USA következő elnöke. Jelenleg Biden 253 elektori szavazattal vezet ugyan, Trumpnak pedig csak 214 van, a győzelemhez viszont 270 szükséges (a 90 százalékos feldolgozottság ellenére a Politico már biztosra veszi Biden győzelmét Arizonában, az ottani 11 elektori szavazattal ők úgy számolnak, hogy Biden már csak hat elektori voksra van a győzelemtől, 264-et már megszerzett).

Az biztos, hogy hazai idő szerint csütörtökön reggelre Biden behúzta Wisconsint és Michigant. Továbbra is számolják a szavazatokat Nevadában (ahol 84 százalékos feldolgozottságnál Biden vezet); Georgiában és Pennsylvaniaban, ahol fej-fej mellett halad a két politikus, bár az előbbinél Biden éppen átvette a vezetést; és Észak-Karolinában, amely 15 elektori szavazatot jelent és egyre inkább Trump áll nyerésre. Biden Észak-Karolina és Pennsylvania nélkül is nyerni tud, ha Arizona, Nevada és Georgia közül legalább kettőt megnyer (és egyelőre mindhárom helyen vezet.)

Közben két nap hallgatás után Trump kiállt a nyilvánosság elé, rövid sajtótájékoztatóján választási csalást emlegetve, mondandója után pedig anélkül, hogy akár egy kérdésre is hajlandó lett volna válaszolni, eltűnt a Fehér Házban. Trump sajtótájékoztatójáról három nagy amerikai tévétársaság (ABC, CBS, MSNBC) néhány perc után el is kapcsolt, az MSNBC hírolvasója szerint azért szakították félbe híradásukban az amerikai elnököt, mert ismét korrigálni kellett a szavait.

A mindent kézben tartó férfi

Ha csak a választás óta eltelt napokat nézzük, a két politikus kampánya nagyon eltérő hangnemet üt meg, mondta magyar idő szerint csütörtökön este Karen Finney, amerikai politikai tanácsadó egy webinar keretében. Finney hozzátette, természetesen elfogult, hiszen ő maga is dolgozott a Biden-kampányon, 2016-ban pedig Hillary Clinton kampányának szóvivője volt. A tanácsadó szerint míg Biden higgadt tónusban kommunikál, addig Trump már több helyen keresetet nyújtott be és pert kíván indítani, mert szerinte a demokraták elcsalják a választást.

Georgiában például azért támadna Trump, hogy a levélszavazatokat és a helyszínen leadott szavazatokat különítsék el, holott ez törvényileg eleve így van. Finney megjegyezte: Trump ezekkel az ügyekkel próbálja aláásni az emberek választási rendszerbe vetett bizalmát és kételyt próbál kelteni a választópolgárokban. A szakember szerint a legtöbb keresetet el fogják utasítani, Trump azonban arról beszélt, ha kell, a legfelsőbb bíróságig is elmegy. Sokak szerint Trump azt reméli, hogy a választás előtt csupán néhány nappal kinevezett új konzervatív alkotmánybíró, Amy Coney Barrett a javára döntene egy-egy ilyen ügyben.

Finney arról is beszélt, hogy 2016-hoz képest Donald Trump több szavazatot kapott a feketéktől, különösen a fekete férfiaktól. A republikánusok ugyanis általában 8-10 százalékát kapják meg ezeknek a szavazatoknak, a jelenlegi állás szerint viszont Trump 13 százalékot kapott. A tanácsadó elmondta, mindkét párt hajlamos elfelejteni, hogy ezek a szavazatok nincsenek kőbe vésve. Úgy véli, idén Trump kampánya a fekete és latino közösséget megpróbálta különféle eszközökkel félretájékoztatni, a Floridában élő nagyszámú kubai és venezuelai lakosságot például azzal, hogy elhitette velük, Biden szocialista, szavazzanak ellene. Emellett Finney szerint az is vonzó lehet sokak számára, hogy Trump erősen rájátszik a mindent kézben tartó férfi szerepére, ő az, aki azt csinál, amit akar, és úgy, ahogy akar. Biden karaktere merőben más.

Karen Finney a CNN-en elemez 2016 novemberében, Hillary Clinton veresége után

Karen Finney a CNN-en elemez 2016 novemberében, Hillary Clinton veresége után

Fotó: Youtube

 

A Clinton-kampány tanulságai

Finney a négy évvel ezelőtti Clinton-kampány tanulságairól is beszélt, illetve azokról a kutatásokról, amelyeket a 2016-os választások után végeztek a szavazók körében. A tanácsadó szerint Hillary Clinton kampányában nagyon igyekeztek egy több nemzetiségű koalíciót megalkotni és erősen fókuszáltak arra, hogy a különféle társadalmi és demográfiai csoportokat megnyerjék maguknak, miközben kevéssé koncentráltak arra, hogy az ország népességének összetétele folyamatosan változik és ettől sokan félnek. Trump viszont éppen ezt lovagolta meg, és a fehérek szavazatainak nagy részét be is húzta, megnyerve ezzel a választást.  A 2016-os választás után több tanulmány is született arról, hogy az egyik legfőbb indok, amiért valaki Trumpra szavazott, az a kulturális változástól való félelem volt, amit szerintük Hillary Clinton megválasztása okozott volna az országban.

Trump malmára hajthatta továbbá a vizet az is, hogy 2016-ban még tudott úgy kampányolni, mint egy kívülálló, aki nem profi politikus. Finney a választás után elvégzett fókuszcsoportos kutatásokra támaszkodva kiemelte, sok Trump-szavazó azt remélte, hogy az egykori üzletember felrázza Washingtont és az egész Egyesült Államokat, hogy kívülálló és nem szokványos attitűdjével „el tud intézni dolgokat”. Ebben azonban 2020-ra sokan csalódtak, ráadásul már a kívülálló státusz sem működik, hiszen négy éve Trump ül a Fehér Házban. És éppen ez az, amit Biden idén a hasznára fordíthat: a szavazók talán értékelik, ha egy olyan figura kerül az elnöki pozícióba, aki 8 évig volt alelnök és tudja, hogy mit miért csinál, jegyezte meg Finney.

Hillary Clinton 2016-ban ráadásul arra kérte a választókat, amire még előtte senki: hogy válasszanak meg egy nőt az Egyesült Államok elnökének. És bár ez 2016-ban nem működött, Finney úgy látja, ha Biden nyer és vele együtt Kamala Harris is alelnöki pozícióba kerül, majd lesz négy éve, hogy bizonyítson, ha Biden pedig úgy dönt, 2024-ben nem indul, akkor Harris már jelentős előnyből indulna az elnökségért. Finney szerint ebben nagy szerepet játszhat az is, hogy jelentős demográfiai változások mennek végbe az USA-ban, változik a szavazópolgárok összetétele, erre pedig a demokratáknak és republikánusoknak egyaránt folyamatosan reagálniuk kell.

Végleges eredmény még nincs, de Biden egyre közelebb a győzelemhez

Pennsylvania eredménye dönthet, akár már ma. Még mindig nincs végleges eredmény az amerikai elnökválasztáson, de a levélszavazatok egyre nagyobb feldolgozottságával a demokrata Joe Biden egyre jobba behozza a még számlálás alatt álló csatatérállamokat. (Trump nem is nagyon bírja idegekkel: a magyar idő szerint pénteken éjjel tartott fehér házi sajtótájékoztatóján csalásról és illegális szavazatokról beszélt.)

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.