Tüntetés a Heathrow-n:

Zöld anarchia

  • Debre Zsuzsa
  • 2007. augusztus 23.

Külpol

Napbarnított, jókedvű huszonévesek állítják fel sátraikat, előadásokat hallgatnak a környezet megóvásáról, szól a zene. Azt gondolhatnánk a sátortábor területére lépve, hogy a londoni Heathrow repülőtéren kezdődik a nyár következő zenei fesztiválja, de hamar rájövünk, hogy nem a résztvevők tablójára készül éppen fotó, hanem a terrorelhárítás védi Nagy-Britanniát.

A globális felmelegedés okozta környezetszennyezés miatt kedd óta már 1500-an tüntetnek. Céljuk, hogy a kormány hagyjon fel a 2020-ra tervezett harmadik kifutópálya tervével, mert a repülőgépek által kibocsátott gáz az egyik legnagyobb rizikófaktor a klímaváltozásban. A hatóságok viszont a tüntetőket tekintik rizikófaktornak a terror elleni harcban. A glasgow-i reptéren június 30-án elkövetett merénylet után Nagy-Britannia összes repülőterén megszigorították a rendőri felügyeletet, leginkább a Heathrow-n, ahol hetvenezer ember dolgozik, s minden percben le- vagy felszáll egy járat - egy évben hétszer annyi utas fordul meg itt, mint Magyarország összlakossága.

Ha megépítik a harmadik leszállópályát, a légikikötő még nagyobb forgalmat bonyolíthat - mondják a tüntetők. A kérdés szerintük az, hogy milyen áron. Az Egészségügyi Világszervezet négy éve készített jelentése szerint az éghajlatváltozás miatt évente 150 ezer ember pusztul el, és legalább ötmillió betegszik bele.

A demonstrálók malmára hajtja a vizet, hogy az idén szerte a világon különösen szélsőséges volt az időjárás - amint azt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentései is tanúsítják. Az elmúlt héten a rekordhőség miatt 13 ember halt meg Japánban. Nyugat-Európában az elmúlt hónapban az árvizek miatt legalább tíz. Ha mindebből csak annyit vesz le bárki, hogy ez nem volt mindig így, a demonstrálók szerint már magánál az alapproblémánál tartunk.

A heathrow-i tüntetők célja mindeközben nem is csak az, hogy ne épüljön újabb kifutópálya, hanem az is, hogy gyakoroljanak, kipróbáljanak

egy különös demokráciát

a nyilvánosság előtt. Nincs vezetőjük, közösen hoznak minden döntést, magukat bázisdemokratáknak nevezik - valójában zöld anarchisták. Az egy hétre kisátrazó aktivisták minden gesztusukkal igyekeznek alternatívát mutatni a tekintetben, hogyan is lehetne környezettudatosabban élni. Az energiát kizárólag természetes erőforrásból nyerik, khm, a mobiltelefon-töltő sátor például napelemmel és szélenergiával működik. A maradék étel természetes felbomlását biztosító komposzton kívül öt különböző kuka van az újrafeldolgozhatóság jegyében. A vízzel úgy gazdálkodnak, hogy a vécé-öblítéshez és a mosogatáshoz használt "szürke vizet" egy szalmával telerakott kádon átszűrik, és legközelebb is azzal öblítik le a mobil toi-toiletet.

- A vasárnapi 24 órás tömegakció békés lesz, de irányító híján nem garantálhatjuk, hogy törvényes is - mondta a Narancsnak pénteken Alex Harvey, az egyik tüntető.

A hivatalos kormánynyilatkozatban az áll, hogy az embereknek joguk van tüntetni, de minden akció, ami megzavarja a védelmi intézkedéseket vagy az utasszállítást, elfogadhatatlan. A spanyol tulajdonban levő British Airport Authority, a Scotland Yard és a kormány is attól tart, hogy a tüntetők közé terroristák szivároghatnak, ezért a legfeljebb 2000 fősre tervezett demonstrációt 1500 rendőr felügyeli. Majdnem minden résztvevő mellé rendőrt állítanak.

- Nem azért vagyunk itt, hogy a turistákat zavarjuk, a légiforgalmi közlekedést akarjuk visszaszorítani - mondja Gemma Davis, a tüntetők szóvivője.

A héten két kisebb repülőtéren is kezdődtek akciók. A kenti Biggin Hill és Farnborough repülőtéren tüntetők kapukhoz láncolták magukat. Pénteken negyven embert vettek őrizetbe, mert a közlekedési minisztériumban heten a forgóajtókhoz ragasztották a tenyerüket, hogy megbénítsák a minisztériumi munkát, ketten az épület tetejére másztak a harmadik leszállópályát ellenző transzparenssel.

Így jött el a vasárnap

Az egész napos tömegakcióban három kilométeres szakaszon vonultak fel, így jelképezvén a tervezett harmadik leszállópályát. Este nyolc tüntetőt vettek őrizetbe, mert álló blokáddal zárták el a repülőtér ételszállítmányozási osztályát. A londoni légi közlekedés épületének parkolója elé több mint százan álltak ki, hogy aznap ne tudjanak munkába menni az ott dolgozók.

Az összesen 65 őrizetbe vett tüntető és a rengeteg lakossági és sajtókritika ellenére a demonstrálók óriási sikernek könyvelték el a hetet. Mint mondták, az emberek azért nem értik pontosan, mit akarnak, mert a legtöbb kampány valamiből többet akar. A szegénységellenes kampány több pénzt, az emberjogi több egyenlőséget. Õk viszont kevesebb szén-dioxidot, legalábbis kevesebb kifutópályát.

A gáz maga

A Világbank volt vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern az angol kormány felkérésére több mint 700 oldalas jelentésben részletezte a globalis felmelegedés gazdasági hatásait. Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megegyezést, a kiotói szerződést eredetileg 2010-2011 körül akarták felülvizsgálni, Sir Nicholas tanulmánya szerint azonban erre minél előbb sort kellene keríteni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.