A globális felmelegedés okozta környezetszennyezés miatt kedd óta már 1500-an tüntetnek. Céljuk, hogy a kormány hagyjon fel a 2020-ra tervezett harmadik kifutópálya tervével, mert a repülőgépek által kibocsátott gáz az egyik legnagyobb rizikófaktor a klímaváltozásban. A hatóságok viszont a tüntetőket tekintik rizikófaktornak a terror elleni harcban. A glasgow-i reptéren június 30-án elkövetett merénylet után Nagy-Britannia összes repülőterén megszigorították a rendőri felügyeletet, leginkább a Heathrow-n, ahol hetvenezer ember dolgozik, s minden percben le- vagy felszáll egy járat - egy évben hétszer annyi utas fordul meg itt, mint Magyarország összlakossága.
Ha megépítik a harmadik leszállópályát, a légikikötő még nagyobb forgalmat bonyolíthat - mondják a tüntetők. A kérdés szerintük az, hogy milyen áron. Az Egészségügyi Világszervezet négy éve készített jelentése szerint az éghajlatváltozás miatt évente 150 ezer ember pusztul el, és legalább ötmillió betegszik bele.
A demonstrálók malmára hajtja a vizet, hogy az idén szerte a világon különösen szélsőséges volt az időjárás - amint azt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentései is tanúsítják. Az elmúlt héten a rekordhőség miatt 13 ember halt meg Japánban. Nyugat-Európában az elmúlt hónapban az árvizek miatt legalább tíz. Ha mindebből csak annyit vesz le bárki, hogy ez nem volt mindig így, a demonstrálók szerint már magánál az alapproblémánál tartunk.
A heathrow-i tüntetők célja mindeközben nem is csak az, hogy ne épüljön újabb kifutópálya, hanem az is, hogy gyakoroljanak, kipróbáljanak
egy különös demokráciát
a nyilvánosság előtt. Nincs vezetőjük, közösen hoznak minden döntést, magukat bázisdemokratáknak nevezik - valójában zöld anarchisták. Az egy hétre kisátrazó aktivisták minden gesztusukkal igyekeznek alternatívát mutatni a tekintetben, hogyan is lehetne környezettudatosabban élni. Az energiát kizárólag természetes erőforrásból nyerik, khm, a mobiltelefon-töltő sátor például napelemmel és szélenergiával működik. A maradék étel természetes felbomlását biztosító komposzton kívül öt különböző kuka van az újrafeldolgozhatóság jegyében. A vízzel úgy gazdálkodnak, hogy a vécé-öblítéshez és a mosogatáshoz használt "szürke vizet" egy szalmával telerakott kádon átszűrik, és legközelebb is azzal öblítik le a mobil toi-toiletet.
- A vasárnapi 24 órás tömegakció békés lesz, de irányító híján nem garantálhatjuk, hogy törvényes is - mondta a Narancsnak pénteken Alex Harvey, az egyik tüntető.
A hivatalos kormánynyilatkozatban az áll, hogy az embereknek joguk van tüntetni, de minden akció, ami megzavarja a védelmi intézkedéseket vagy az utasszállítást, elfogadhatatlan. A spanyol tulajdonban levő British Airport Authority, a Scotland Yard és a kormány is attól tart, hogy a tüntetők közé terroristák szivároghatnak, ezért a legfeljebb 2000 fősre tervezett demonstrációt 1500 rendőr felügyeli. Majdnem minden résztvevő mellé rendőrt állítanak.
- Nem azért vagyunk itt, hogy a turistákat zavarjuk, a légiforgalmi közlekedést akarjuk visszaszorítani - mondja Gemma Davis, a tüntetők szóvivője.
A héten két kisebb repülőtéren is kezdődtek akciók. A kenti Biggin Hill és Farnborough repülőtéren tüntetők kapukhoz láncolták magukat. Pénteken negyven embert vettek őrizetbe, mert a közlekedési minisztériumban heten a forgóajtókhoz ragasztották a tenyerüket, hogy megbénítsák a minisztériumi munkát, ketten az épület tetejére másztak a harmadik leszállópályát ellenző transzparenssel.
Így jött el a vasárnap
Az egész napos tömegakcióban három kilométeres szakaszon vonultak fel, így jelképezvén a tervezett harmadik leszállópályát. Este nyolc tüntetőt vettek őrizetbe, mert álló blokáddal zárták el a repülőtér ételszállítmányozási osztályát. A londoni légi közlekedés épületének parkolója elé több mint százan álltak ki, hogy aznap ne tudjanak munkába menni az ott dolgozók.
Az összesen 65 őrizetbe vett tüntető és a rengeteg lakossági és sajtókritika ellenére a demonstrálók óriási sikernek könyvelték el a hetet. Mint mondták, az emberek azért nem értik pontosan, mit akarnak, mert a legtöbb kampány valamiből többet akar. A szegénységellenes kampány több pénzt, az emberjogi több egyenlőséget. Õk viszont kevesebb szén-dioxidot, legalábbis kevesebb kifutópályát.
A gáz maga
A Világbank volt vezető közgazdásza, Sir Nicholas Stern az angol kormány felkérésére több mint 700 oldalas jelentésben részletezte a globalis felmelegedés gazdasági hatásait. Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megegyezést, a kiotói szerződést eredetileg 2010-2011 körül akarták felülvizsgálni, Sir Nicholas tanulmánya szerint azonban erre minél előbb sort kellene keríteni.
