A nyugat-törökországi Izmirben kiadott elfogatóparancs a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, valamint a csendőrség 28 aktív és 14 időközben menesztett tagjára vonatkozik. Van köztük őrnagy, százados, főhadnagy és számos altiszt is. Őket azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjaival, úgynevezett "tanítómestereikkel", akik a fegyveres erőkön belül végzett tevékenységükért voltak felelősek.
Az isztambuli és a konyai elfogatóparancs 40-40 ember, köztük szintén aktív katonák ellen irányul.
A kocaeli ügyészség rendelkezése 15 embert, köztük hat aktív, továbbá két szolgálatából felfüggesztett katonát, illetve hét kadétot érint.
A keddi rendőri intézkedések Törökország 81 tartományából 65-re terjednek ki.
Tisztogatás
A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez, de Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a hadseregbe is.
A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi, márciusi beszámolója alapján eddig nagyjából 511 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük van Gülen hálózatához és azon keresztül az összeesküvéshez. A puccskísérlettel kapcsolatosan jelenleg mintegy 31 ezer ember ül börtönben. Recep Tayyip Erdogan török elnök áprilisban arról számolt be, hogy a hadseregtől az elmúlt csaknem három évben több mint 15 ezer embert menesztettek. Az Amnesti International török vezetőjét még 2017 májusában csukták le gülenizmus vádjával.
Nemzetközi bírálat
Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, így a tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpas harci járművekkel törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan az utcára szólította a lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 248 ember halt meg, 2193 pedig megsebesült.
Isten ajándéka
A 2015-ben tartott előre hozott török választásról itt írtunk ankarai riportot. Idén március végén helyhatósági választást tartottak Törökországban: Recep Tayyip Erdogan államfő pártja 16 év után elbukta a főváros, Ankara irányítását.
Az erdogani törökország mérlegét 2016-ban, a puccskísérlet után vontuk meg hosszú cikkünkben. Ebből idézünk: "Erdoğan jó ideje üldözi a független sajtót, fegyveres összecsapásokat provokál a kurdokkal, és putyini mintára igyekszik kialakítani magának a bővített jogkörökkel járó elnöki posztot, ami lehetővé tenné, hogy átírja az ország szekuláris alkotmányát. A meghiúsult júliusi puccs után minderre bőségesen nyílik lehetősége. Nem csoda hát, hogy az államcsínyt egyenesen „Isten ajándékának” nevezte, s bosszúhadjáratba kezdett a feltételezett összeesküvők ellen.
Letartóztattak kétezer katonát, a hadsereg vezérkarának negyven százalékát eltávolították, bezáratták a katonai iskolákat és korlátozták a hadsereg autonómiáját is. Több tízezer közalkalmazottat bocsátottak el: tanárok tízezreit, nyolcezer rendőrt, háromezer bírót és az oktatási minisztérium számos munkatársát. A török vezetés szerint mind Fethullah Gülen követői, a Hizmet mozgalom tagjai voltak."
