Újabb jelentős lapnál tartanak attól, hogy Fidesz-közeli oligarchák bekebelezik őket (is)

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 25.

Külpol

Volt egy kis változás az Új Szónál a napokban.

Tegnapi jegyzetében reagált a pozsonyi Új Szó munkatársa az elmúlt időszak eseményeire – már ami a lap tulajdonosi viszonyait illeti. Czajlik Katalin így kezdi a cikkét: „Ne kerteljünk: sokk volt! Hétfőn reggel munkába jövet megtudtuk, hogy megvett minket a Penta. Illetve, hogy jelenlegi többségi tulajdonosunk, a PSIS annak fejében, hogy növeli befolyását a Pentával szemben a kiadóban, túlad rajtunk. Mint egy rossz pár cipőn.”

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A Penta-csoportra jól emlékezhetünk – ha máshonnan nem is – a Gorilla-ügy óta, ami egy szövevényes korrupciós sztori volt, írtunk is róla egy remek cikket, csak a hangulatjelentés miatt most idéznénk is belőle: „A pozsonyi Vazovova utca pedig azért lett cikkünk címe, s az eseményeknek mondhatni epicentruma, mert ott volt az említett Penta-csoportnak egy úgyszólván fedett lakása, amit a titkosszolgálat (Szlovák Információs Szolgálat; SiS) bepoloskázott. Jó okkal. A kecóban ugyanis egymásnak adták a kilincset neves közéleti személyiségek és politikusok – a lépcsőházat úgy képzeljük el, mint a szlovák parlament folyosóját. Magában a dossziéban a 2005-ben és 2006-ban rögzített beszélgetések átiratai találhatók, körülbelül a következő tenorban: »négymillióért engedelmeskedni fog«, »az egy zsoldos, aki arrafelé hajlik, ahonnan több pénzt kap«, »ő azonnal kéri a pénzt, viszont félmillióért a haláláig minket szolgál«, a tak dále. Itt trónolt Jaroslav Hascák, a Penta társtulajdonosa, és mint Rejtő Jenő Három testőr Afrikában című fő művében, itt osztogatta a pénzt a betérőknek, nagy egyetértésben Jirko Malchárekkel, a Dzurinda-kormány gazdasági miniszterével. Miközben a szomszéd lakásban a falra tapasztotta a fülét a SiS szorgos kis ügynöke, aki egyenesen a szolgálat akkori főnökének, Jozef Magalának jelentett.”

Hát így…

Az Új Szó tegnapi jegyzetében is felmerül persze a Gorilla-ügy is, még pedig árnyalt megközelítésben: „a Penta nem csak amolyan »hétköznapi« pénzügyi csoport. A Gorilla óta az újkori Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányának árnyéka vetül rá. Igaz, eddig senki sem bizonyította a Gorilla-akta hitelességét (vagy hamisságát), s a vizsgálat lefolyását szemlélve erre egyhamar nem is kerül sor. Mégis aggályos, ha egy ilyen csoport médiákat vásárol. Melyeknek, ugyebár, az az érdeke, hogy a Gorillához hasonló botrányokra fény derüljön.”

De a jegyzet nem állt meg itt, ami a magyar belpolitikát érintően igazán érdekes, az csak most jött. „A tartalom befolyásolása azonban csak az egyik, s talán nem is a legfőbb aggály. Azt ugyanis nem igazán hiszi senki, hogy a Penta ezentúl az Új Szón keresztül akarná átnyomni az érdekeit. Annál indokoltabb viszont a kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, s azt is tudjuk, mit tett ez az érintett médiák függetlenségével.

Vajon tudja ezt a Penta is? S vajon érdekli-e egyáltalán?”

Nem tehetünk mást, csak reméljük a legjobbakat! Az Új Szó ugyanis remek újság, jól lehet belőle tájékozódni a szlovákiai ügyekkel kapcsolatban, működése önmagában érték.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.