Újabb jelentős lapnál tartanak attól, hogy Fidesz-közeli oligarchák bekebelezik őket (is)

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 25.

Külpol

Volt egy kis változás az Új Szónál a napokban.

Tegnapi jegyzetében reagált a pozsonyi Új Szó munkatársa az elmúlt időszak eseményeire – már ami a lap tulajdonosi viszonyait illeti. Czajlik Katalin így kezdi a cikkét: „Ne kerteljünk: sokk volt! Hétfőn reggel munkába jövet megtudtuk, hogy megvett minket a Penta. Illetve, hogy jelenlegi többségi tulajdonosunk, a PSIS annak fejében, hogy növeli befolyását a Pentával szemben a kiadóban, túlad rajtunk. Mint egy rossz pár cipőn.”

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A Penta-csoportra jól emlékezhetünk – ha máshonnan nem is – a Gorilla-ügy óta, ami egy szövevényes korrupciós sztori volt, írtunk is róla egy remek cikket, csak a hangulatjelentés miatt most idéznénk is belőle: „A pozsonyi Vazovova utca pedig azért lett cikkünk címe, s az eseményeknek mondhatni epicentruma, mert ott volt az említett Penta-csoportnak egy úgyszólván fedett lakása, amit a titkosszolgálat (Szlovák Információs Szolgálat; SiS) bepoloskázott. Jó okkal. A kecóban ugyanis egymásnak adták a kilincset neves közéleti személyiségek és politikusok – a lépcsőházat úgy képzeljük el, mint a szlovák parlament folyosóját. Magában a dossziéban a 2005-ben és 2006-ban rögzített beszélgetések átiratai találhatók, körülbelül a következő tenorban: »négymillióért engedelmeskedni fog«, »az egy zsoldos, aki arrafelé hajlik, ahonnan több pénzt kap«, »ő azonnal kéri a pénzt, viszont félmillióért a haláláig minket szolgál«, a tak dále. Itt trónolt Jaroslav Hascák, a Penta társtulajdonosa, és mint Rejtő Jenő Három testőr Afrikában című fő művében, itt osztogatta a pénzt a betérőknek, nagy egyetértésben Jirko Malchárekkel, a Dzurinda-kormány gazdasági miniszterével. Miközben a szomszéd lakásban a falra tapasztotta a fülét a SiS szorgos kis ügynöke, aki egyenesen a szolgálat akkori főnökének, Jozef Magalának jelentett.”

Hát így…

Az Új Szó tegnapi jegyzetében is felmerül persze a Gorilla-ügy is, még pedig árnyalt megközelítésben: „a Penta nem csak amolyan »hétköznapi« pénzügyi csoport. A Gorilla óta az újkori Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányának árnyéka vetül rá. Igaz, eddig senki sem bizonyította a Gorilla-akta hitelességét (vagy hamisságát), s a vizsgálat lefolyását szemlélve erre egyhamar nem is kerül sor. Mégis aggályos, ha egy ilyen csoport médiákat vásárol. Melyeknek, ugyebár, az az érdeke, hogy a Gorillához hasonló botrányokra fény derüljön.”

De a jegyzet nem állt meg itt, ami a magyar belpolitikát érintően igazán érdekes, az csak most jött. „A tartalom befolyásolása azonban csak az egyik, s talán nem is a legfőbb aggály. Azt ugyanis nem igazán hiszi senki, hogy a Penta ezentúl az Új Szón keresztül akarná átnyomni az érdekeit. Annál indokoltabb viszont a kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, s azt is tudjuk, mit tett ez az érintett médiák függetlenségével.

Vajon tudja ezt a Penta is? S vajon érdekli-e egyáltalán?”

Nem tehetünk mást, csak reméljük a legjobbakat! Az Új Szó ugyanis remek újság, jól lehet belőle tájékozódni a szlovákiai ügyekkel kapcsolatban, működése önmagában érték.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.