Országa a reformokra összpontosít, és egyelőre nem kéri felvételét a NATO-ba – mondta Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn Kijevben, ahol találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. Az ukrán elnök az Ukrajna-NATO közös bizottság ülésén – melyen Jans Stoltenberg NATO-főtitkár is rész vett – úgy fogalmazott, hogy Kijev most nem kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe, hanem „igazi reformprogramot hajt végre”, hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek. Porosenko szerint ugyanis jelenleg az ukrán fegyveres erőknél még komoly reformok kellenek ahhoz hogy az ország hadserege NATO-kompatibilissé váljon.
Az utóbbi években végzett felmérések ugyanakkor azt mutatják hogy az ukrán lakosság többsége támogatja az ország NATO-csatlakozását.
| ||
A NATO korábban Ukrajnának és Georgiának (Grúzia) is ígéretet tett, hogy a szövetség tagjaivá válhatnak, igaz, arról nem volt szó, hogy mikor, Moszkva pedig Oroszország elleni fenyegetésként értékeli és hevesen ellenzi a NATO keleti bővítését.
Stoltenberg leszögezte, hogy a NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, és sohasem ismeri el a Krím törvénytelen orosz elcsatolását. „Oroszország folytatja Ukrajnával szemben agresszív cselekedeteit, a NATO és tagállamai viszont az Önök oldalán állnak” – mondta a főtitkár. A Donyec-medencei fegyveres konfliktusról ismételten hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokat teljes mértékben végre kell hajtani a feleknek. Sürgette továbbá, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelőinek az egész országban – beleértve az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeket – biztonságos és akadálymentes mozgást kell biztosítani.
Az ukrán elnök újfent kifejtette véleményét, hogy a minszki egyezségek teljesülését ENSZ-békefenntartók vagy egy európai uniós rendőri misszió tudná biztosítani.
Porosenko az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kijev és NATO megkezdte a párbeszédet az Ukrajna majdani NATO-csatlakozását előkészítő úgynevezett cselekvési terv megvalósításának megkezdéséről.
„Ukrajna pontosan meghatározta politikai jövőjét a biztonsági szférában. A parlament megszavazta, és én mint államfő, mint a fegyveres erők főparancsnoka aláírtam azt a törvényt, amely célként állítja az ország jövőbeli NATO-tagságát nemzetközi biztonságunk érdekében” – fogalmazott Porosenko.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem sokkal később reagált is a kijevi kijelentésekre. Mint mondta: Ukrajna NATO-tagsága nem javítaná a térség stabilitását és biztonságát. Stoltenberg Oroszországnak szóló felszólítására, hogy vonja ki több ezer katonáját Ukrajna területéről, Peszkov ismételten azt hangoztatta: Oroszországnak egyetlen katonája sincs Ukrajnában.
Stoltenberg a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a NATO olyan berendezést tervez Ukrajna kulcsfontosságú kormányzati intézményeinek átadni, amely védelmet biztosít a hackertámadásokkal szemben, valamint segít felderíteni a korábbi kiberbűncselekmények elkövetőit.
Porosenko hozzáfűzte: Ukrajnának bizonyítékai vannak arra, hogy a legutóbbi kibertámadást Oroszországból hajtották végre az ukrán vállalatok ellen. A támadást az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott hibrid (nem kifejezetten katonai eszközökkel vívott) háború részének nevezte.
A Petya nevű internetes zsarolóvírus június 27-én csapott le Ukrajnában, és mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos – állami és magán – szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, sőt a leállított csernobili atomerőműben is megfertőzte a számítógépeket.
