Ukrajna megkezdené a Duna-delta hajózási csatornájának medermélyítését

Külpol

Gabonaexportja bővítése érdekében. Alternatív útvonalak kellenek.

Az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára – közölte Jurij Vaszkov felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes kedden.

Az alternatív exportútvonalak keresése a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború alatt vált egyre sürgetőbbé, miután Oroszország több mint négy hónapon át blokkolta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, illetve Ukrajna hagyományos tengeri exportútvonalát.

Emellett a Törökország és az ENSZ közvetítésével tavaly júliusban létrejött megállapodás (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés) értelmében Ukrajna csak korlátozott mennyiségű árut szállíthat el kikötőiből egy, a paktum révén megnyitott biztonságos tengeri humanitárius folyosón.

Ukrajna a folyami kikötőkből indított élelmiszerexport növelése érdekében a Duna-delta délnyugati szakaszán lévő Bisztroje-csatorna medrének mélységét már 3,9 méterről 6,5 méterre megnövelte.

A csatorna új mélysége lehetővé teszi, hogy a hajók megálljanak Ukrajna dunai kikötőiben, ám ez még mindig nem elég a rakománnyal teli hajók számára, amelyeknek a mélyebb medrű romániai Sulina-csatornát kell használniuk – mondta Vaszkov. Hozzátette, Ukrajna a romániai csatornához hasonlóan 7,2 méteresre szeretné növelni a meder mélységét, a közeljövőben pedig tárgyalásokat kíván folytatni a kérdésről az Európai Unióval.

A román külügyminisztérium nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva februárban közölte: ellenzi, hogy Ukrajna folyami hajóutat építsen a Duna-delta mindkét ország területén áthaladó mellékágaiban, veszélyeztetve ezzel a terület páratlan, az UNESCO világörökség részét képező élővilágát.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Duna-deltában az északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ág torkolatvidékén, hogy saját tengeri kijáratot nyisson folyami kikötői számára. A Chilia-ágat a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatorna mélyítését később nemzetközi nyomásra felfüggesztette.

Az ukrán állam mezőgazdasági exportjának egynegyede jelenleg a dunai kikötőkön, fele a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, további egynegyede pedig Ukrajna nyugati szárazföldi határán halad át.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.