Ukrajna megkezdené a Duna-delta hajózási csatornájának medermélyítését

Külpol

Gabonaexportja bővítése érdekében. Alternatív útvonalak kellenek.

Az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára – közölte Jurij Vaszkov felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes kedden.

Az alternatív exportútvonalak keresése a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború alatt vált egyre sürgetőbbé, miután Oroszország több mint négy hónapon át blokkolta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, illetve Ukrajna hagyományos tengeri exportútvonalát.

Emellett a Törökország és az ENSZ közvetítésével tavaly júliusban létrejött megállapodás (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés) értelmében Ukrajna csak korlátozott mennyiségű árut szállíthat el kikötőiből egy, a paktum révén megnyitott biztonságos tengeri humanitárius folyosón.

Ukrajna a folyami kikötőkből indított élelmiszerexport növelése érdekében a Duna-delta délnyugati szakaszán lévő Bisztroje-csatorna medrének mélységét már 3,9 méterről 6,5 méterre megnövelte.

A csatorna új mélysége lehetővé teszi, hogy a hajók megálljanak Ukrajna dunai kikötőiben, ám ez még mindig nem elég a rakománnyal teli hajók számára, amelyeknek a mélyebb medrű romániai Sulina-csatornát kell használniuk – mondta Vaszkov. Hozzátette, Ukrajna a romániai csatornához hasonlóan 7,2 méteresre szeretné növelni a meder mélységét, a közeljövőben pedig tárgyalásokat kíván folytatni a kérdésről az Európai Unióval.

A román külügyminisztérium nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva februárban közölte: ellenzi, hogy Ukrajna folyami hajóutat építsen a Duna-delta mindkét ország területén áthaladó mellékágaiban, veszélyeztetve ezzel a terület páratlan, az UNESCO világörökség részét képező élővilágát.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Duna-deltában az északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ág torkolatvidékén, hogy saját tengeri kijáratot nyisson folyami kikötői számára. A Chilia-ágat a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatorna mélyítését később nemzetközi nyomásra felfüggesztette.

Az ukrán állam mezőgazdasági exportjának egynegyede jelenleg a dunai kikötőkön, fele a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, további egynegyede pedig Ukrajna nyugati szárazföldi határán halad át.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.