Ukrajna megkezdené a Duna-delta hajózási csatornájának medermélyítését

Külpol

Gabonaexportja bővítése érdekében. Alternatív útvonalak kellenek.

Az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára – közölte Jurij Vaszkov felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes kedden.

Az alternatív exportútvonalak keresése a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború alatt vált egyre sürgetőbbé, miután Oroszország több mint négy hónapon át blokkolta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, illetve Ukrajna hagyományos tengeri exportútvonalát.

Emellett a Törökország és az ENSZ közvetítésével tavaly júliusban létrejött megállapodás (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés) értelmében Ukrajna csak korlátozott mennyiségű árut szállíthat el kikötőiből egy, a paktum révén megnyitott biztonságos tengeri humanitárius folyosón.

Ukrajna a folyami kikötőkből indított élelmiszerexport növelése érdekében a Duna-delta délnyugati szakaszán lévő Bisztroje-csatorna medrének mélységét már 3,9 méterről 6,5 méterre megnövelte.

A csatorna új mélysége lehetővé teszi, hogy a hajók megálljanak Ukrajna dunai kikötőiben, ám ez még mindig nem elég a rakománnyal teli hajók számára, amelyeknek a mélyebb medrű romániai Sulina-csatornát kell használniuk – mondta Vaszkov. Hozzátette, Ukrajna a romániai csatornához hasonlóan 7,2 méteresre szeretné növelni a meder mélységét, a közeljövőben pedig tárgyalásokat kíván folytatni a kérdésről az Európai Unióval.

A román külügyminisztérium nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva februárban közölte: ellenzi, hogy Ukrajna folyami hajóutat építsen a Duna-delta mindkét ország területén áthaladó mellékágaiban, veszélyeztetve ezzel a terület páratlan, az UNESCO világörökség részét képező élővilágát.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Duna-deltában az északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ág torkolatvidékén, hogy saját tengeri kijáratot nyisson folyami kikötői számára. A Chilia-ágat a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatorna mélyítését később nemzetközi nyomásra felfüggesztette.

Az ukrán állam mezőgazdasági exportjának egynegyede jelenleg a dunai kikötőkön, fele a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, további egynegyede pedig Ukrajna nyugati szárazföldi határán halad át.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.