Külpol

Feldühödött tüntetők, vízsugár és gumibot egyfelől, óvatos javaslatok, szkeptikus nyilatkozatok másfelől: a legfejlettebb ipari államok plusz Oroszország csúcstalálkozója a reflexiók szintjén szinte már le is zárult, mielőtt ténylegesen elkezdődött volna.

A múlt héten Londonban a királynő fogadta Alex Salmondot, a Skót Nemzeti Párt vezetőjét. Az illető úr Skócia miniszterelnökeként járt a Buckingham-palotában. És nem szakadt le az ég.

Miközben az ország déli részében síita szélsőségesek tartják fenn a konfliktust Izraellel, északon egy új szunnita iszlamista csoport gerjeszt polgárháborús feszültséget.

A végeredményre mindenki számított: 74,33 százalék Basescu felfüggesztése ellen. Ám az alacsony, csupán 43,98 százalékos részvétel mégis váratlan volt. Pedig a két nagy párt (a szociáldemokraták és a demokraták) emberek tízezreit vitte az utcára, a fővárosban és vidéki nagyvárosokban permanens utcabál jelezte a kampányt. Ám a statiszták végül nem mentek szavazni. Legkevésbé a magyarok: alig 20 százalékuk.

A ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt már ott hever az a határozattervezet, amely szentesíti a Kosovónak függetlenséget garantáló Ahtisaari-tervet. A közvetítői csapat második emberét a részletekről és a terv elfogadásának esélyeiről faggattuk.

Pánikhangulat és mind erőszakosabb tüntetéshullám söpör végig Románián az államelnök felfüggesztéséről szóló május 19-i népszavazás előtt. Múlt vasárnap Traian Basescu hadüzenetet intézett a román parlament, a "politikai osztály", a gazdasági hatalmat birtokló "oligarchák" ellen.

Kiemelkedő, 84 százalékos részvétel mellett majd tizenkilencmillió francia szavazott arra, hogy a köztársasági elnöki posztra szűk évtizede készülő Nicolas Sarkozy (UMP) álljon az ország élére. Vajon milyen államférfi lesz a legtehetségesebb gall politikusból? Mihez kezd majd a híres francia szociális modellel, milyen szerepet szán hazájának az európai és a nemzetközi porondon?

Megint Oroszország miatt izgul Európa.

Lapzártánkkor, kedd délután megnyugodni látszanak a kedélyek. A Bronzkatonát felállították új szolgálati helyén, a tallinni katonai temetőben, az orosz Duma helyszíni delegációjának vezetője kijelentette, nem tervezik megszakítani a kapcsolatokat Észtországgal, és újabb zavargásokról sem érkezett hír.

1965, az első közvetlen köztársaságielnök-választás óta nem sikerült ennyi embert a szavazófülkékbe csábítani Franciaországban. A kis híján 37 millió voks a szokásosnál jóval kisebb mértékben szóródott: a kis pártok mellett a szélsőjobb Nemzeti Front is elvérzett a csatában, amelynek abszolút győztese a jobboldal és Nicolas Sarkozy. A szocialista Ségoléne Royalnak a jobbközép szavazóin kívül egy kis csoda is elkelne a második fordulóra.

Minősíthetetlen körülmények között szerezte meg a győzelmet Obasanjo elnök felkent utóda. A parlamenti választások pontos eredményére várni kell.

Alkotmányozó nemzetgyűlés szabja át a dél-amerikai ország politikai rendszerét - erre szavazott a többség. A kisebbség elnöki diktatúrától tart.

A Karib-térség legnagyobb szigete, amit "szakállas kajmánnak" is hívnak - utalva a forradalmi borostára, meg az ország alakjára -, Dávid-Góliát-mérkőzést játszik. Legalábbis így nevezi a hivatalos média az Imperióval, az Egyesült Államokkal vívott harcát.

Vajon történelmi fordulópont volt-e a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) tisztújító kongresszusa, vagy sem? Mi változik azzal, hogy a pártelnök Bugár Béla március utolsó napján elbukta a választást, s az MKP új elnöke - tizennégy szavazattal - az örök második, Csáky Pál lett? Valóban Duray Miklós áll a trónfosztás mögött? Mi a váltás oka, és mi lesz a következménye?