Április 2-án az ukrán elnök, Viktor Juscsenko feloszlatta a Legfelsőbb Radát, és május 27-re új parlamenti választásokat írt ki. Döntését a parlamenti többség alkotmányellenes magatartásával indokolta.
A magyar segélyszervezet irodája az észak-afganisztáni régió központjában, Mazar-i Sarífban működik. A Külügyminisztérium segítségével épített tucatnyi iskola egyikét Petőfi Sándorról nevezték el. Interjúalanyunk a költőről elnevezett iskolák budapesti találkozóján mesélt a diákoknak ezer sebből vérző hazájáról.
Románia a májusi európai parlamenti választásokra készül. Magyarországon előrehozott választásokat sürget a Fidesz. Kampány van mindkét országban - és nehéz eldönteni, hol ér véget a romániai és hol kezdődik a magyarországi mozgósítás.
A múlt nyári, reménykeltő újrakezdés után gellert kapott a baszk békefolyamat. Tavaly év végén megint robbantott az ETA, s ez jó ürügyet szolgáltatott a spanyol jobboldali ellenzéknek arra, hogy a baszk nacionalizmussal szembeni erőteljes fellépést kérje számon a szocialista kormányon.
Az egykoron rettegett terroristanő, Brigitte Mohnhaupt évtizedek múltán kiszabadult a börtönből, Németország és a világ pedig emlékezik a harminc éve történtekre, a hírhedett "német őszre".
Az isztambuli Bogazici Egyetem állandó és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorának szakterülete a hanyatló Oszmán Birodalom külpolitikája és a modern török nacionalizmus kialakulása. Budapesti előadása után a török-örmény vitáról meg Törökország és az unió kapcsolatáról faggattuk.
Alig túlzás azt állítani, hogy a múlt heti addisz-abebai csúcstalálkozónak egyetlen kézzelfogható és egyértelmű hozadéka volt: az afrikai futball nemzetközi évévé nyilvánították 2007-et - abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt alakult meg a földrész labdarúgó-szövetsége.
Bár a sajtó történelmi jelentőségű választásokat jövendölt, nem történt meglepetés vasárnap. A radikálisok kapták a legtöbb szavazatot, velük szemben a demokratikus irányultságú pártok vicsorognak. Leginkább egymásra - pedig együtt fognak kormányozni.
A három héttel ezelőtt kirobbant ügynökbotrány odáig vezethet, hogy a lengyel katolikus egyház feltárja, papjai közül hányan és hogyan működtek együtt a Lengyel Népköztársaság belügyi apparátusával. Az egyházzal amúgy szoros szövetségben álló Kaczynski-kormány örül.
"Dübörög a román gazdaság" - ez az általános kép a friss uniós tagállamról. Lehet, hogy dorombol valami, talán maga a kelet-európai cirmos, de korántsem biztos, hogy az ír tigris és a pannon puma után még egy gazdasági macskaféle születik.
Hét évvel Milosevic megbuktatása után, miközben Románia és Bulgária az uniós tagságot ünnepli, a szerbiai polgárok azon töprengenek, vajon ki csempészte sátrukba a csúnya lányt.
Tavaly májusban az Európai Bizottság még jegelte a kérdést, aztán szeptember 26-án már egyértelműen EU-érettnek minősítette Bulgáriát. Hogy a két időpont között milyen stimulánsokat adagoltak a leghátrányosabb helyzetből induló jelöltnek, és a jelölt mit adagolt be az EB-nek, nehéz lenne összefoglalni, de a szavakat tettek követték, s január elsején, huszonhetedikként a sorban, megszületett új EU-s kistesónk.
"Nem látom be, miért kellene ölbe tett kézzel figyelnünk, hogy egy ország kommunistává lesz népének a felelőtlensége miatt." Henry Kissinger amerikai külügyminiszter mondta ezt, miután Chilében 1970-ben minimális szavazatkülönbséggel a baloldali Népi Egység (Unidad Popular, UP) elnökjelöltje, Salvador Allende került hatalomra.