Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság második mandátumára pályázó elnöke keményen odaszólt Orbán Viktornak önjelölt „békemissziója” miatt az Európai Parlamentben elmondott kortesbeszédében – írja tudósításában a hvg.hu.
Ursula von der Leyen beszéde elején kiemelte, hogy Európa sorsa a mostani döntéseken múlik, ezek a döntések pedig nem 5, hanem 50 évre határozzák meg a jövőnket. Kijelentette:
„Dönthetünk, hogy mi alakítjuk a világunkat, vagy a világ alakít minket.”
Von der Leyen figyelmeztetett, az EU nem tudja a demokráciát az egész világon megvédeni, de a saját biztonsága érdekében tehet lépéseket. Ennek részeként első prioritásként a jólétet és a versenyképességet jelölte meg, vállalva, hogy az uniós politikákban kevesebb bürokráciát, gyorsabb engedélyezéseket és ügyintézést fognak tapasztalni az emberek.
„A következő ciklus első száz napjában egy új ipari stratégiára teszek javaslatot” – mondta Ursula von der Leyen, emlékeztetve, hogy a fontos területeken az EU már kitűzte a céljait, most tehát a végrehajtásra van szükség, amelyhez azonban befektetésekre is szükség van. Az új tervvel az európai iparosítást és a dekarbonizációt együtt teljesítheti az EU. A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy az elmúlt két és fél évben az EU meg tudott szabadulni a „piszkos orosz fosszilis energiahordozóktól”. Ursula von der Leyen biztosította a képviselőket, hogy „egyszer és mindenkorra vége az orosz energiafüggőségnek.”A lap tudósítása szerint ezt a kijelentését nagy taps fogadta az ülésteremben. A Bizottság elnöke ezután Orbán Viktornak is üzent:
„Két hete egy európai miniszterelnök Moszkvába látogatott. Ez az úgynevezett »békemisszió« nem volt más, mint egyfajta megnyugtatása a másik félnek. Ez a megbékítő látogatás nem ért el semmit.”
Ursula von der Leyen erre még az előző kijelentésénél is nagyobb tapsot kapott, majd emlékeztetett, Orbán látogatása után két nappal Putyin bombái egy gyermekkórházat és szülészetet találtak el. „Ez nem volt véletlen, hanem egy nagyon is jeges üzenet volt” – mondta, hozzátéve, hogy senki sem akar jobban békét az ukránoknál, akik egy szabad és független országban akarnak élni. „Európa az ukránok mellett áll, ez az üzenetünk”.
Beszédében kitért az EU bővítésére is, amelynek szerinte prioritásnak kell maradnia, és elkötelezetten kell támogatni a tagjelölt országokat a tagság felé vezető úton. Mindennek azonban „érdemeken alapulónak” kell lenni, így konkrét bővítési időpontot sem fogalmazott meg. A jogállamiság kapcsán kiemelte, az uniós értékek tiszteletben tartása alapvető követelmény lesz a források kiosztása során, beszéde végén pedig megjegyezte, az unió működésének javítása érdekében módosítani kell az EU-s alapszerződéseken.
Az EP-képviselők délután egykor kezdik meg titkos szavazásukat Von der Leyen bizottsági elnöki jelöltségéről. Eredmény délután három körül várható, Von der Leyennek legalább 361 támogató szavazatra van szüksége a 720 fős parlamentben.
