Külpol

„Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: milyen hiba történhetett a transzatlanti kapcsolatok felkent őreként viselkedő Külügyminisztériumban és a hírszerzésnél, amikor Orbán libanoni útját előkészítették? Vagy a frissen alapított és pénzzel jól kibélelt Terrorelhárító Központban rontottak el ismét valamit? Orbán eddig „csak” a demokrácia árulójaként vonult be a történelembe, most már Európa és a transzatlanti érdekszövetség biztonságának az elárulójaként is megbélyegezhetik.”

Milyen hatása és mennyi eredménye lehet az Európai Unió Iránt sújtó olajembargójának?

Szabadon garázdálkodhatott Németországban egy neonáci terrorkommandó.

Bár január közepéig még lesz két forduló, az iszlamista pártok elsöprő győzelmet arattak, és a kormányzás kapujába léptek. A szunnita muszlimok tapsolnak, a világias gondolkodás hívei farkast kiáltanak, a szomszédos Izrael pedig háborúra készül, s új fal építésébe kezd a Sínai-félszigeten. A kép mégis összetettebb, mint első ránézésre.

Szakterülete a civil társadalom politikára gyakorolt hatása, az 89-es bársonyos forradalom óta otthon és több volt szocialista országban aktívan is részt vett civil mozgalmak szervezésében. A 90-es évek közepén Vladimir Meciar megbuktatásáért szállt be a választók szavazásra mozgósításába, most a jövő tavaszra előre hozott szlovákiai választásokra készül.

2011 a fordulat éve lehet: hoszszú idő óta először csökkennek a NATO veszteségei; a tálib ellenállók fokozatosan visszaszorulnak. A Magyar Honvédség hadiszerencséje is fordulni látszik - a Narancs kéthetes hadműveletben vett részt velük.

Svédországban vallás lett a fájlmegosztás, miután a hatóságok hivatalosan is elismerték a Kopimizmus Egyházát. A nagyjából háromezer hívőt számláló közösség szellemi vezetőjével telefonon beszélgettünk a tiszta hit, a magasztos szertartásrend és a jól működő szerver fontosságáról.

Aktivista, filozófus, internetkutató. Az internetkorszak hajnalán a szerzői jogok reformjáért, a szabad digitális kultúráért küzdő szervezetet alapított, ma inkább a fejlett demokráciák rendszerszintű politikai korrupciójáról értekezik. Alkotmánymódosítással állítaná helyre az amerikai politikai rendszerbe vetett megrendült közbizalmat, és a pénz túlhatalmát, a big business politikai befolyását okolja a gazdasági válság miatt. A CEU-n tartott előadása után beszélgettünk vele.

Az unió távolról sem zökkenőmentes válságkezelésének fényében továbbra is döntő kérdés, hogy mi lesz a vén bűnössel? Azt csak a legoptimistább forgatókönyvek ígérik, hogy az ország GDP-arányos államadóssága 2020-ra végre a válság kitörése előtti 120 százalékos szintre csökken - ha minden jól megy. De miért menne bármi is jól, amikor az elmúlt két évben mindig a legrosszabb valósult meg?

A német, francia, brit baloldal erősödése nem mutat többet, mint hogy a választók csalódtak a konzervatív kormányokban. A szociáldemokrácia az elmúlt évtizedben elszalasztotta a lehetőségeit, és ma sem képes meggyőző választ adni a kor problémáira, véli a téma egyik legjelesebb amerikai kutatója, a Barnard College professzora.

Lapunk megjelenése napján, december 8-án kezdõdik az Európai Unió csúcstalálkozója. A csúcsnak arról kéne valamilyen erõs jelzést adnia, hogy Németország hajlandó lesz az eddigieknél jóval több áldozatra az euró megmentése érdekében. A több pénzt azonban Berlin nem fogja a semmiért bedobni a közösbe; és az érlelõdõ politikai fordulat gyökeresen átírhatja az unió belsõ viszonyait. Az alternatíva a közeli apokalipszis.

Hogyan szorította vissza a bűnözést a kokain árának csökkenése Amerikában?

2009 októberében, rögtön a hivatalba lépését követően Jeórjiosz Papandreu kormánya bejelentette, hogy Görögország költségvetési helyzete sokkal rosszabb, mint ahogy az előző kabinet beállította: a deficit a GDP-nek nem 6, hanem 12 százalékára rúg.