Afganisztán

Fordul a kocka

  • Szlankó Bálint (Baglan)
  • 2012. január 15.

Külpol

2011 a fordulat éve lehet: hoszszú idő óta először csökkennek a NATO veszteségei; a tálib ellenállók fokozatosan visszaszorulnak. A Magyar Honvédség hadiszerencséje is fordulni látszik - a Narancs kéthetes hadműveletben vett részt velük.

Baglan tartomány északnyugati csücske, az úgynevezett Kandahári-öv a tálib ellenállás melegágya, itt követik el a legtöbb rajtaütést a NATO és az afgán kormány erői ellen, s itt halt meg az összes, támadásban eleső magyar katona az elmúlt években. A 2010 tavaszán indított nagy szövetséges hadműveletek során a magyar, amerikai és afgán katonáknak gyakorlatilag faluról falura kellett átverekedniük magukat a környék vízelvezető csatornákkal, erdősávokkal szabdalt, nehézkes terepén - ám a helyzet azóta sokat változott.

 

Az áttörés

A Narancs októberben elkísérte a tartományban ténykedő afgán zászlóaljat és az őket pátyolgató magyar-amerikai alakulatot egy tisztogató hadműveletre a térség talán legveszélyesebb részére: két, jószerivel ártalmatlan pokolgépes támadáson és egy kisebb tűzharcon kívül nem ütköztünk ellenállásba. A helyiek úgy mondják, hogy a tálibok, ha járnak is erre, inkább elmenekülnek, ha meghallják, hogy jön a NATO.

Mindez egybevág az elmúlt évek tapasztalataival. A megtisztított területekre a szövetségesek ellenőrző pontokat, járőrbázisokat építettek, így a tálibok elveszítették a nyílt ellenállás lehetőségét. Az Afghanistan NGO Safety Office adatai szerint 2011 első negyedévében a tartományban feleannyi támadás érte a kormányerőket, mint egy évvel korábban.

Afganisztán egészében is hasonló folyamatok mennek végbe. Míg 2004 és 2010 közt minden évben nőtt a NATO-áldozatok száma, idén először csökkent. A szövetségesek a tavalyi nagy csapaterősítéseknek köszönhetően - egyedül az amerikaiak plusz harmincezer katonát vetettek be - nagyrészt kiszorították a tálibokat erősségeikből. Persze a felkelők nem adták fel, csak figyelmük a polgári lakosság felé fordult. Az ENSZ szerint 2011 első felében 15 százalékkal több afgán civil halt meg, mint az előző év azonos időszakában (1500 körül). Ennek mintegy 80 százalékáért a tálibok a felelősek, a többi áldozat nagyrészt NATO-légitámadások során vesztette életét.

A kormányoldal növekvő magabiztosságát mutathatja az is, hogy szeptemberben az afgán hadsereg és az őket kísérő magyar alakulat bevonult a tartomány másik olyan régiójába, ami tiltott övezetnek minősült addig. Az Andarab-völgyet tádzsik hadurak és kábítószer-termelők ellenőrzik. A területet, ahol szinte ismeretlen a törvény, a kormány eddig nem piszkálta, úgy okoskodva: a tádzsik csoportok nem ellenségei az új afgán rendnek és a NATO-nak, hadd folytassák piszkos kis üzleteiket, van éppen elég baj a pastu tálibokkal is. De az akció jelezte, fogytán a türelem.

Mindeközben erősödött a magyarok támogatta afgán zászlóalj is. A "kandak" elvileg csak egy lépésre van attól, hogy NATO-tanácsadók nélkül, egyedül is tudjon dolgozni. Most kezdik őket új amerikai fegyverekkel felszerelni, s nemrégiben felállt egy új század is. Magyar mentoraik szerint harcolni, manőverezni már tudnak rendesen. Igaz, a logisztikájuk rossz, és a módszerességnek se sok jelét látni. "Az afgánokat nem érdekli a részletes tervezés. Szinte teljesen mi csináljuk nekik a terveket" - mondja egy magyar tiszt (nevét a honvéd vezérkar kérésére nem írjuk le). A magyar katonák helyzete is javult: végre minden alakulat modern amerikai harcjárművekkel és fegyverekkel - vagy legalább modernizált szovjet technikával - van ellátva.

Rendőrök és milicisták

"Az afgán hadsereg már jó, most a rendőrséggel kellene foglalkozni, és hát most is gyakorlatilag a rendfenntartás a feladatunk" - mondja a magyarok parancsnoka. De a rendőrség igen alacsony hatékonysággal működik, és legendásan korrupt, ami nagy baj, hisz' főleg nekik kellene megtartaniuk azokat a területeket, ahonnan a katonaság kiszorította a tálibokat. Egy szövetséges kiképzőtiszt a rendőrség állapotát "továbbra is katasztrofálisként" jellemezte a Narancsnak.

A megtisztított területekre a kormány önvédelmi milíciákat próbál telepíteni (nincs elég rendőr vagy katona), de ezek állandóan összebalhéznak a rendőrséggel. Nagy részük pastu, míg a rendőrség inkább tádzsik. Ráadásul a milicisták közt sok a volt ellenálló. Az előbb idézett kiképzőtiszt szerint az elmúlt fél évben vagy egy tucat fegyveres összecsapás volt a szabadcsapatok és a rendőrség közt, főleg etnikai alapon. De a milicisták egyébként is problémát jelentenek. A legtöbb afgán fél tőlük, és a magyar parancsnok szerint egy részük már vissza is pártolt az ellenséghez, mert kevesellte a pénzt, amit a kormány fizetett nekik.

A megosztott Baglanban az etnikai egyensúlyozás egyébként is mindig feszültség forrása volt. Szövetséges katonatisztek szerint az elmúlt időszakban a tartomány vezetésében fölénybe kerültek a pastuk, holott a lakosság nagyja tádzsik. Egyesek szerint az andarabi művelet mögött is ez állt. "Nagy volt a politikai nyomás. Összeállt egy erős pastu vezetés a tartományban, és példát akartak statuálni" - mondja egy főtiszt. Egy másik NATO-illetékes szerint a művelet mögött Raszul Khán, a tartományi súra vezetője állt, ő maga is andarabi, és a helyi vetélytársait akarta meggyengíteni.

Az elmúlt év eredményei arra engednek következtetni, hogy a 2014-ig esedékes, lassú és fokozatos NATO-kivonulás - ami várhatóan nem is lesz teljes - nem szükségszerűen hagy maga után teljes káoszt. Valószínűbbnek tűnik, hogy egy korrupt, önmagára jól-rosszul vigyázni tudó afgán állam néz majd szembe az életet megnehezítő, de az ország elfoglalására már aligha képes tálib mozgalommal. Legalábbis akkor, ha a háború költségeit 2014 után is kész állni a Nyugat. Tíz év háború után elég szerény eredmény, de legalább nem az a totális összeomlás, ami pár éve kinézett.


Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?