Vučić máris megbánta, hogy Szerbia megszavazta az Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot

  • narancs.hu
  • 2025. február 25.

Külpol

Elnézést kért a „hiba” miatt, szerinte tartózkodni kellett volna.

Szerbiának nem kellett volna megszavaznia a ENSZ Közgyűlésében azt a határozati javaslatot, amely ismételten megerősítette Ukrajna területi integritását – közölte Alekszandar Vučić szerb elnök hétfő késő este a belgrádi Happy Televízióban az MTI összefoglalója szerint.

Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elfogadta az Ukrajna által benyújtott és széles európai támogatást élvező határozati javaslatot, amely az orosz csapatok teljes kivonását sürgeti Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. A dokumentumot 93 igen és 18 nem szavazattal, 65 tartózkodás mellett fogadták el. A szerb köztársasági elnök szerint Szerbia „hibát” követett el, amikor megszavazta a javaslatot, és valójában tartózkodnia kellett volna a voksoláskor. A határozat megszavazásával Szerbia megerősítette Ukrajna területi integritását, de az államfő szerint akkor sem vonta volna azt kétségbe, ha tartózkodik.

„Nem hiszem, hogy hízelegnünk kellene bármely nagyhatalomnak is, az oroszoknak, az amerikaiaknak, vagy bárkinek”

– tette hozzá Alekszandar Vučić, majd elnézést kért Szerbia állampolgáraitól a „hiba” miatt. Mint mondta: „magam viselem érte a felelősséget, mert fáradt és túlterhelt vagyok, és nem tudok mindennel foglalkozni”. Megjegyezte, az amerikai határozat esetében, amelyben az ukrajnai háború gyors lezárását sürgetik, Szerbia úgy szavazott, ahogy kellett, vagyis tartózkodott, és a másik javaslat esetében is így kellett volna tennie. Alekszandar Vučić hozzátette, hogy Szerbia az utóbbi három évben, a legnehezebb helyzetekben is kitartott amellett, hogy nem kíván csatlakozni az Oroszország elleni büntető intézkedésekhez, és ez az álláspont nem fog változni semmilyen határozat miatt.

A 444.hu felidézte, hétfőn két békehatározatról szavaztak az ENSZ-ben, mindkettő az orosz-ukrán háború lezárásával foglalkozott a háború hároméves évfordulójára időzítve. Az egyiket az EU tagállamai nyújtották be Ukrajnával közösen, a másikat az Egyesült Államok, Magyarországgal közösen. Az uniós elítélte Oroszországot az agresszió miatt, az amerikai nem. Magyarország az uniós indítvány ellen szavazott, olyan országokkal együtt, mint Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és az Egyesült Államok.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.