XII. Piusz pápa biztos forrásból tudhatott a zsidók tömeges elgázosításáról

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 17.

Külpol

A most napvilágra került dokumentum alááshatja a Vatikán eddigi érvelését.

Egy újonnan felfedezett levelezés arra utal, hogy a második világháború idején XII. Piusz pápa részletes információkat kapott egy megbízható német jezsuitától arról, hogy a németek által megszállt Lengyelországban naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is elgázosítanak. A dokumentum alááshatja a Vatikán érvelését, miszerint a pápa nem tudta ellenőrizni a náci atrocitásokról szóló diplomáciai jelentéseket, és ezért nem ítelte el azokat – idézi a Guardian cikkét a 444.hu.

A vatikáni levéltárból származó, a Corriere della Sera olasz napilapban a hétvégén közzétett dokumentum

valószínűleg tovább élezi a Piusz örökségéről és a mostanra elakadt boldoggá avatási kampányáról szóló vitát.

A történészek már régóta megosztottak Piusz egyházfői teljesítményének értékelésében: támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy csendes diplomáciával mentett meg zsidó életeket, míg a kritikusok szerint hallgatott, miközben a holokauszt tombolt. Valószínűleg mindkettő igaz egyszerre, fogalmaz a lap, Ferenc pápa pont azért tette kutathatóvá a vonatkozó anyagot, hogy árnyalt képet kapjon a nyilvánosság.

A levelet Piusz pontifikátusának újonnan megnyitott aktáiban találta meg Giovanni Coco vatikáni levéltáros, aki ezt hamarosan megjelenő könyvében is közli. Az 1942. december 14-én kelt levél feladója Lothar Koenig német jezsuita pap, a címzett pedig Pius titkára és régi bizalmasa. Aki történetesen szintén német jezsuita volt, és Koenig barátja. Ez azért fontos körülmény, mert a Piusz pápa megítéléséről szóló viták fontos kérdése, hogy hihető információk jutottak-e el a náci népirtásról közvetlenül a pápához.

A levéltáros szerint a dokumentum azért jelentős, mert

részletes leírást tartalmaz a zsidók kiirtásáról, többek között a kemencékben történő megsemmisítésükről, méghozzá egy olyan jól értesült németországi egyházi forrástól, aki a katolikus ellenállás tagja volt,

és aki egyébként titkos információkat tudott eljuttatni a Vatikánba. A németül írt levélben arról számol be, hogy a nácik naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is megölnek, akiket a háború előtt Lengyelországban lévő, ma Ukrajnában található Rava Ruska városából a belzeci megsemmisítő táborba visznek.

Koenig levelének dátuma azért jelentős, mert ez bizonyítja, hogy egy igencsak megbízhatónak számító egyházi forrás is figyelmeztette Piusz irodáját a gettó kiürítésére. Amit az egyházfő végül, számtalan vonatkozó kérés ellenére, nem ítélt el, a megbízható információk hiányára hivatkozva. „Ennek a dokumentumnak az újdonsága és jelentősége ebből a tényből fakad: most már biztos, hogy XII. Pius pontos és részletes híreket kapott a német katolikus egyháztól a zsidók ellen elkövetett bűnökről” - mondta a levelet közzé tevő vatikáni levéltáros. Aki ugyanakkor megjegyezte:

az informátor Koenig azt is szorgalmazta, hogy a Szentszék ne hozza nyilvánosságra, amit feltárt, mert féltette a saját és az információkat szolgáltató ellenállók életét.

Piusz támogatói hasonlóan szoktak érvelni: a pápa a papjai elleni megtorlástól való félelem miatt nem tudott határozottan fellépni a nácik ellen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.