XII. Piusz pápa biztos forrásból tudhatott a zsidók tömeges elgázosításáról

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 17.

Külpol

A most napvilágra került dokumentum alááshatja a Vatikán eddigi érvelését.

Egy újonnan felfedezett levelezés arra utal, hogy a második világháború idején XII. Piusz pápa részletes információkat kapott egy megbízható német jezsuitától arról, hogy a németek által megszállt Lengyelországban naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is elgázosítanak. A dokumentum alááshatja a Vatikán érvelését, miszerint a pápa nem tudta ellenőrizni a náci atrocitásokról szóló diplomáciai jelentéseket, és ezért nem ítelte el azokat – idézi a Guardian cikkét a 444.hu.

A vatikáni levéltárból származó, a Corriere della Sera olasz napilapban a hétvégén közzétett dokumentum

valószínűleg tovább élezi a Piusz örökségéről és a mostanra elakadt boldoggá avatási kampányáról szóló vitát.

A történészek már régóta megosztottak Piusz egyházfői teljesítményének értékelésében: támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy csendes diplomáciával mentett meg zsidó életeket, míg a kritikusok szerint hallgatott, miközben a holokauszt tombolt. Valószínűleg mindkettő igaz egyszerre, fogalmaz a lap, Ferenc pápa pont azért tette kutathatóvá a vonatkozó anyagot, hogy árnyalt képet kapjon a nyilvánosság.

A levelet Piusz pontifikátusának újonnan megnyitott aktáiban találta meg Giovanni Coco vatikáni levéltáros, aki ezt hamarosan megjelenő könyvében is közli. Az 1942. december 14-én kelt levél feladója Lothar Koenig német jezsuita pap, a címzett pedig Pius titkára és régi bizalmasa. Aki történetesen szintén német jezsuita volt, és Koenig barátja. Ez azért fontos körülmény, mert a Piusz pápa megítéléséről szóló viták fontos kérdése, hogy hihető információk jutottak-e el a náci népirtásról közvetlenül a pápához.

A levéltáros szerint a dokumentum azért jelentős, mert

részletes leírást tartalmaz a zsidók kiirtásáról, többek között a kemencékben történő megsemmisítésükről, méghozzá egy olyan jól értesült németországi egyházi forrástól, aki a katolikus ellenállás tagja volt,

és aki egyébként titkos információkat tudott eljuttatni a Vatikánba. A németül írt levélben arról számol be, hogy a nácik naponta akár 6000 zsidót és lengyelt is megölnek, akiket a háború előtt Lengyelországban lévő, ma Ukrajnában található Rava Ruska városából a belzeci megsemmisítő táborba visznek.

Koenig levelének dátuma azért jelentős, mert ez bizonyítja, hogy egy igencsak megbízhatónak számító egyházi forrás is figyelmeztette Piusz irodáját a gettó kiürítésére. Amit az egyházfő végül, számtalan vonatkozó kérés ellenére, nem ítélt el, a megbízható információk hiányára hivatkozva. „Ennek a dokumentumnak az újdonsága és jelentősége ebből a tényből fakad: most már biztos, hogy XII. Pius pontos és részletes híreket kapott a német katolikus egyháztól a zsidók ellen elkövetett bűnökről” - mondta a levelet közzé tevő vatikáni levéltáros. Aki ugyanakkor megjegyezte:

az informátor Koenig azt is szorgalmazta, hogy a Szentszék ne hozza nyilvánosságra, amit feltárt, mert féltette a saját és az információkat szolgáltató ellenállók életét.

Piusz támogatói hasonlóan szoktak érvelni: a pápa a papjai elleni megtorlástól való félelem miatt nem tudott határozottan fellépni a nácik ellen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.