Zelenszkij Kijevbe hívta Orbán Viktort

  • narancs.hu
  • 2023. február 10.

Külpol

Az ukrán elnök csütörtökön utazott Brüsszelbe, ahol többek között a magyar miniszterelnökkel is találkozott.

A háború kitörése óta először látogatott Brüsszelbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön. Beszédet mondott az Európia Parlamentben, felszólalt az uniós vezetők találkozóján és több különtalálkozót is lebonyolított. 

Így találkozott Orbán Viktorral is, aki a bolgár, ciprusi, görög, horvát, osztrák és szlovén vezető társaságában ült tárgyalóasztalhoz Volodimir Zelenszkijjel. Az ukráán elnök a találkozó után meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy látogasson el Kijevbe – írja a Népszava

A lap információi szerint a csoportos találkozón a nyolc vezető harmincperces eszmecseréjének fő témája a fegyverszállítás volt. Zelenszkij azzal kezdte, hogy felsorolta, Ukrajnának milyen fegyverekre van szüksége, az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök azonban már a megbeszélés elején leszögezte, hogy a kérést lehetetlen teljesíteniük.

Ennek oka, hogy Ausztria semleges ország, Magyarország pedig kezdettől fogva ahhoz tartja magát, hogy nem küld fegyvereket a háború sújtotta országba. Ezzel szemben sajtóhírek szerint a szlovák és a lengyel vezető jelezte, hogy országuk hajlandó lenne vadászgépek küldésére is.

„Remélem, megértik, hogy amikor Ukrajnának segítenek, azzal saját magukon segítenek”

– mondta Zelenszkij, aki szorgalmazta, hogy az Unió vezessen be szankciókat az orosz rakéta- és IT-szektorral, valamint a Roszatommal szemben. „Csak akkor lesz hosszú távú stabil béke Európában, ha Ukrajna megnyeri a háborút és az EU tagjává válik” – nyilatkozta sajtótájékoztatóján az ukrán elnök. 

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Zelenszkij brüsszeli látogatásáról felkerült az internetre egy videó, amelynek tanúsága szerint nagyjából az összes uniós vezető megtapsolta az ukrán kormányfőt, kivéve Orbán Viktor, aki a szemkontaktust is kerülte. A miniszterelnök Facebook-posztja szerint azonban az említett különtalálkozó végeztével kezet fogtak az ukrán elnökkel, és a szemkontaktus sem maradt el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.