Zelenszkijt választotta a Financial Times az év emberévé

Külpol

Mert ő az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítője. A lap szerint az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn. A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint

Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben

– amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt. Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.

A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege "a legjobb esetben is vegyes". Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el.

Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő "a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát".

A Financial Times szerint amikor majd elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij kemény kérdésekkel szembesül azzal kapcsolatban, hogy miért nem sikerült elégséges mértékben felkészíteni Ukrajnát a támadásra. A biztonsági szolgálatok nem létesítettek aknamezőket és nem robbantottak fel hidakat az orosz támadás északi és déli csapásirányaiban, így lehetővé vált, hogy az orosz erők gyorsan és könnyen nagy területeket foglalhassanak el.

Zelenszkij azonban a brit lapnak elmondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbönálló orosz támadásra.

"Senki nem mutatott nekünk olyan konkrét anyagokat, amelyekből kiderült volna, hogy (a támadás) ebből vagy abból az irányból várható" – mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök. Zelenszkij elmondta, a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat. "Elmebetegek ellen harcolunk" –fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.