Kultúra

Pintér Béla pályáján a Parasztopera hozta meg a fordulatot.

Félreértés ne essék, nem az a baj a Kossuth rádió újhullámos világképével, hogy olykor-olykor misét közvetít (húsvét táján mondjuk igen embert próbáló sűrűségben), ez lényegében hozzátartozik a közszolgálatiság hagyományához – mifelénk így alakult.

A független színház különös figurájából a magyar színháztörténet megkerülhetetlen alkotója lett. Előadásaira több hónapos előjegyzéssel lehet jegyet kapni, első igazi kőszínházi rendezését A bajnok címmel mutatták be a Katonában. Máris zajos a siker, miközben a kormánypárti sajtó a színház igazgatóját fenyegeti. Az alpári támadásokra a rendező nem kívánt reagálni, de így is volt mit kérdezni tőle.

„Ha nincs Harry Potter […], akkor nem tudom, hogy […] maga a gyűjtemény vajon létezne-e.” Első pillantásra meglehetősen szokatlan ok-okozati viszonnyal állunk szemben, de a megoldás egyszerű: Alföldi a film kezdésére várakozva fedezte fel Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben (1965–1984) című vaskos könyvét.

Ha más nem is, legalább ők jól járnak a Budavári Palota rekonstrukciójával.

Kertész új kötete az 1991 és 2001 közötti naplójegyzeteit gyűjti egybe. Az 1961 és 1991 közötti időszakot végiggondolkodó Gályanaplót kronológiailag is, stilárisan is közvetlenül követő, de annak művészi színvonalát messze alulmúló feljegyzésekről van szó. Már csak A néző keletkezésével egy időben írt, szintén a nagy művek privát hordalékanyagából összeállított Valaki más című kötet megléte miatt sem világos, mi szükség volt A néző kiadására.

„A zenét nem lehet elhallgattatni” – mondta a világhírű karmester, miután a főváros konzultáció nélkül vágta meg a támogatásukat.

Az idei könyvfesztiválra jelent meg magyarul az eredetileg álnéven publikált, számos nyelvre lefordított Könyv a temetőről. A szerző szerint a szlovák olvasók többsége elsőre nem értette a könyvet, külföldön azonban egyből érezték a szöveg mögött rejlő társadalomkritikát.

A dán sztár hatalmasat alakít Thomas Vinterberg A kommuna című filmjében, mely a hetvenes évek kommunadivatjának és a rendező gyermekkorának állít emléket. Az Ezüst Medvével elismert színésznővel beszélgettünk.

Ahová az MMA beteszi a lábát, kő kövön nem marad.

Régen botrányosnak mondtuk volna, ma már szokásosnak: a dunaújvárosi színház élére a 9 tagú szakmai bizottság egyöntetű javaslata ellenére végül a polgármester jelöltje, Őze Áron került.