Nem ad pénzt az NKA, megszűnhet a 2000 folyóirat

  • - urfi -
  • 2016. április 28.

Könyv

Ahová az MMA beteszi a lábát, kő kövön nem marad.
false

„Megérkezett az NKA ítélete a 2000 támogatásáról – semmit sem adtak. Jánosi Zoltán, a döntéshozó kuratórium elnöke szerint »igyekeztek megőrizni a magyar folyóirat-struktúra alapjait«. Ennek örvendek. Ezek szerint a 2000-nek több nyomtatott évfolyama nem lesz. Köszönöm a részvétet” – írta ki csütörtök délelőtt Facebook-oldalára Margócsy István irodalomtörténész, a lap szerkesztője.

Az NKA irodalmi kollégiumának döntései még nem nyilvánosak, de a többi művészeti ág folyóiratai közül már többről lehetett hallani, hogy befejezik működésüket. Ennek előzménye, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap brutálisan megvágta a folyóiratok támogatását (a részleteket lásd itt). A kulturális költségvetés szintjén is elenyésző összegekről, összesen 2-300 millió elvételéről van szó, de ez éppen elég ahhoz, hogy nagy múltú, alapvető fontosságú lapok tömegesen szűnjenek meg.

 

A 2000 folyóiratot nem sokkal a rendszerváltás előtt alapították független értelmiségiek. Honlapjukon ezt írják: „A teljes szerzői névsor ismertetése fölösleges és hivalkodó lenne, érzékeltetésül azonban hadd emeljünk ki néhány nevet eddigi évfolyamainkból: Mándy Iván, Ottlik Géza, Esterházy Péter, Nádas Péter, Tandori Dezső, Petri György, Gergely Ágnes, Orbán Ottó, Bertók László, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Márton László, Marno János, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Marsall László, Porogi András, Szörényi László.”

Frissítés

Cikkünk megjelenése után a Liget folyóirat is közzétette a Facebookon, hogy semmilyen támogatást nem kaptak az NKA pályázatán. A Liget 1986-ban jelentette meg első számát, amelyet a hatalom azonnal bezúzatott. Eleinte negyedévente, 1994-től havonta jelent meg. Tavaly január óta már csak online tudtak megjelenni, az Open Society Institute, a Nemzeti Kulturális Alap, a Norvég Civil Támogatási Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.