Kultúra

Lenyűgözően egzotikus vállalkozás: egy kilenctagú magyar funk/soul nagyzenekar, amely visszanyúl a hatvanas, hetvenes évek fekete zenéihez. Az ötlet elsőre talán nem tűnik forradalminak, de a megvalósítás magabiztos profizmusa és a beleérző hitelesség meg fogja győzni a hallgatót.

A doom metalos Stereochristtal ismertté váló Makó Dávid tavaly két kiváló lemezt is készített: mind a zúzós, vaskos Haw, mind az egyedül őt takaró, folkos The Devil’s Trade anyaga komoly elismerést vívott ki. Az énekes-gitáros a Narancsnak azt is elárulta, hogyan találhat rá valaki a magyar népzenére az amerikai folkon keresztül.

Nyelvről és családról és hovatartozásról szól magyarul nemrég megjelent regénye, a Szavak a múltból. Budapesti látogatásakor beszéltünk vele.

Azt talán túlzás lenne állítani, hogy abszolút uborkaszezon van, hiszen egymást érik a jobbnál jobb nyilatkozatok, eszmefuttatások, közéleti-politikai aranyköpések, de azért azt sem igen lehet elhallgatni, hogy a kánikulában zselévé főtt hallgatóság minderre meglehetősen apatikusan reagál – továbbra is, és még inkább.

Milyen érzés, ha az embert világsztárok fenyegetik? Enged-e a szelíd produceri erőszaknak? Mit gondol a Broadwayt eluraló hollywoodi sztárokról? És mit Ascher Tamásról? A New York-i színházi élet legbefolyásosabb kritikusával beszélgettünk.

Rajongók színpadon és színpadon kívül, avagy mit keres egy komoly színésznő egy kereskedelmi tévé tehetségkutatójának a zsűrijében? Kovács Patríciával beszélgettünk.

Kilencvenkét éves korában elhunyt Fejes Endre. Hat évvel ezelőtti, A szocreál egzisztencialista című cikkünkkel emlékezünk a Kossuth- és József Attila-díjas íróra.

Az ország egyik legszegényebb és a centrumtól egyik legtávolabbi pontján működik a Zempléni Fesztivál, immár 24 éve. Jó helyek, jó programok, rossz kilátások.