mi a kotta?

Testvéreim, takarodjatok!

  • mi a kotta
  • 2015. augusztus 30.

Zene

„Macskakaparó! Ostoba fickó! Inkább a beképzeltségből, rövidlátásból és ostobaságból elkövetett hibákat javítaná, mint hogy engem akarjon kioktatni! Hiszen ez pontosan olyan, mint amikor a disznó akarja tanítani Minervát.” 1824 tavaszán ily durva szavakkal hordta le az egyik kottamásolóját az új szimfóniájának bemutatójára készülő Ludwig van Beethoven. Hogy aztán két nappal a nagy sikerű ősbemutatót követően, kevesellve a vállalkozás bevételeként összegyűjtött 420 forintot, a Práter egyik vendéglőjében gorombán sikkasztással gyanúsítsa meg közvetlen munkatársait, majd a vita lezárásaként elzavarja azokat az asztalától. E két emberi, túlságosan emberi epizód között pedig, 1824. május 7-én sor került a IX. szimfónia leg­első előadására, benne az Örömódával: „Testvér lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid!”

„Énekeljük el a halhatatlan Schiller dalát” – eredetileg ilyesforma felszólítással fordultak volna rá az Örömódára Beethoven szimfóniájának énekesei, ám utóbb mégis inkább e sutácska szavakkal lódult neki az Örömóda a zenetörténetnek: „Ó, barátok, ne ezeket a hangokat! Hadd kezdjünk kellemesebbeket és vidámabbakat!” Így történik ez majd szombaton is, amikor a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar idei martonvásári sorozatának zárásaképp Antal Mátyás e szimfóniát inti majd be (augusztus 1., hét óra). A négy operaénekes szólista Sümegi Eszter, Németh Judit, Szappanos Tibor és Sebestyén Miklós lesz.

A hét végén Tokajban is vár reánk egy Beethoven-szimfónia, hiszen vasárnap ér véget a Crescendo Nyári Akadémia, s a fiatal muzsikusokat pallérozó és közönség elé vonultató eseménysorozat második gálakoncertjén éppenséggel az V. szimfóniát játssza majd a Crescendo Nyári Akadémia Szimfonikus Zenekara (Zsinagóga, augusztus 2., fél hat). Pár órával korábban az első gálakoncert pedig az idén nyolc­van­esztendős s ezért még többször is nyomatékkal emlegetendő Arvo Pärt rézfúvósokra és ütősökre komponált Arbosával kezdődik majd (Paulay Ede Színház, három óra).

S jöjjön végül egy pesti, azazhogy óbudai hangverseny: az Anima Musicae Kamarazenekar Rohmann Dittával (képünkön) közös estje (Óbudai Társaskör, augusztus 3., nyolc óra). A változatos összeállítású és Csajkovszkij szerzeményeibe torkolló program nyitószáma Gustav Holst fölfedezésünkre váró vonószenekari műve, a Szent Pál-szvit lesz, s így alkalmasint épp itt lenne a helye annak, hogy néhány anekdotával érzékletessé tegyük a vegyes származású, ám hamisítatlanul angol komponista személyiségét. Csakhogy Holst, akit leginkább egyetlen művének egyetlen tétele révén ismerhetünk (A bolygók című szvitsorozat Mars tételéből), bizonyítottan a zenetörténet egyik legszürkébb egyénisége gyanánt egzisztált. Roppant szégyellős volt, nélkülözött mindenféle szenvedélyt, vegetáriánus volt, s mint a zöldségek kedvelője az ezoterikus maszlagot is megette. Úgy lehet, életének legizgalmasabb pillanata az volt, amikor az első világháború idején hazafiasságát bizonyítva elhagyta nevéből a németes „von” nemesi előkét.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."