Lemez

The Chemical Brothers: Born in the Echoes

Zene

Rossz nyelvek szerint a Chemical Brothers egyetlenegy Beatles-számra, a Tomorrow Never Knowsra húzott fel egy teljes karriert, ami egyrészt hülyeség, másrészt mégsem az – Ringo Starr zaklatott dobolása az új albumon is visszaköszön. Vagyis minden maradt a régiben, állapíthatjuk meg, kiegészítve azzal, hogy a legutóbbi albumhoz, a vendégtelen Furtherhez képest ismét kapunk jó pár fícsöringet. Itt van két újrázó, Ali Love és a rapper Q-Tip, rajtuk kívül pedig még St. Vincent, Cate Le Bon és Beck. Az elmúlt éveket inkább filmzenékkel töltő duó igyekezett jó érzékkel visszanyúlni a korábbi lemezei hangzásához és felépítéséhez, a minőség azonban sajnos megrekedt a nem túl jól sikerült legutóbbi két album szintjén. Sokszor bántóan csörömpölő elektronikus ricsajt hallunk, St. Vincent dala pedig teljesen súlytalan, akárcsak az új Tomorrow Never Knows-parafrázis, az I’ll See You There. Ennyi elég is a gyengébb darabok felsorolásából, koncentráljunk a jobban sikerültekre: Q-Tip a Galvanize után most a Go című szám fényét emeli intenzív jelenlétével, a Taste of Honey elszállását némi méhzümmögés színesíti, az éteri hangulat a Radiate-ben folytatódik, a lemezt pedig korrektül zárja le a sajátjához képest szokatlan stílusban éneklő Beck a Wide Opennel. Összességében a Born in the Echoes se nem jó, se nem rossz lemez – leginkább egy olyan nagyszabású, pszichedelikus trip hiányzik róla, mint amilyen régen a Private Psychedelic Reel vagy a Surface to Air volt.

 

Universal, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.